Levélben kérdezte egy bodoki olvasónk, milyen eredetűek azok a hatalmas, ember által alig megmozdítható kövek, melyek a homokbányákból kerültek-kerülnek ki. Hasonló kérdést fogalmazott meg egyik szotyori olvasónk is.
Gyakran látni valóban Sepsiszentgyörgy környékén hányódó, hatalmas méretű köveket, köztük gomb alakúakat is. Milyen eredetűek ezek a kövek, hogyan kerültek erre a vidékre, miért csak Alsó-Háromszéken fordulnak elő? — hangzott a kérdés. A ,,titok" megfejtéséhez egy kis geológiai és geomorfológiai (ősfelszín-alaktani) ismeretre van szükség. A kőzetismerő ugyanis azonnal látja, hogy ezek vörös és szürke színű andezitek, tehát vulkanikus eredetű kőzetek, máshonnan nem kerülhettek ide, csak az Oltfej vidékéről, olyan területről, ahol jelen vannak. Hiába keresnők Felső-Háromszéken, hisz ott üledékes kőzetekből, homokkövekből épül fel a medence hegypereme, hiányzik az andezit. A gomb alakú köveken jól látni, hogy legörgetettek, vagyis víz, nagy erejű folyóvíz vitte-hurcolta és koptatta hosszú időn át, mígnem megfeneklettek, és évmilliók óta ott hevernek homok- és kavicssírjukban. Ezeket a hatalmas andezitsziklákat a Hargita lábánál jól ismert vulkanikus törmelékekből mosta ki az ős Olt, és cipelte-sodorta, de görgette is addig, amíg keskeny völgyéből ki nem ért az alsó-háromszéki medencébe. Ott meglassult az ár, hozadékát lerakta. A Szépmező magasan fekvő fennsíkját az ős Olt hordalékkúpjának tekintik a geomorfológusok. Képünkön azok a vándorkövek láthatók, melyek a bodoki kavics- és homokbányában kerültek ki a hordalékból, de hasonlók hevernek a gidófalvi bánya kavics- és homokmosó berendezése mellett is. Ilyenek láthatók jelenleg is Szotyorban, Szentivánlaborfalván az Olt teraszüledékeiben. Orbán Balázs jelzi nagy munkájában a szotyori óriáskövet, Antal Béla uzoni olvasónk, kiváló természetismerő pedig a Labor völgyéből jelezte előfordulásukat. Gyakran kerülnek ki ilyen vándorkövek az építkezések alkalmával. Évekig állt néhány tetemes nagyságú a Szemerja negyedi Domb utca bejáratánál is.
