A pünkösd újszövetségi egyházi ünnep, melyen a kereszténység a Szentlélek eljövetelének emlékét üli meg. A Szentlélek ezen a napon jött el Jézus Krisztus és a Krisztusi Egyház anyjára, legszentebb Szűz Máriára, valamint az apostolokra, s ezt a napot új tartalommal töltötte meg a keresztények számára. Szentírásból ismert, hogy Húsvét után az ötvenedik napon tartják. Görög neve pentékoszté, melyből a magyar elnevezés is származik, jelentése ötven. A Szentlélek – írja a katolikus teológia – része a Szent­háromságnak (Sancta Trinitas). A legtöbb keresztény felekezet tanítása szerint nem más, mint a három isteni személy: Atya, Fiú, Szentlélek. A szentháromság egységéről, egyenlőségéről és különbözőségéről szól a szentháromságtan. Jézus megígérte a Szentlélek eljövetelét, amelyet a görög nyelven írott evangéliumok gyakran Vigasztaló néven fordítanak le. Az Újszövetség szerint Jézus, illetve Isten jelenléte a keresztény közösségek életében a Szentlélek által valósul meg, aki egylényegű az Atyával és a Fiúval. Későbbi keresztény teológiai értékelések a Szentlélekről mint az Atya és a Fiú szeretetének gyümölcséről beszélnek. Istent, illetve a Szentlelket először Szent Ágoston nevezte szeretetnek. A keresztény vallásos tapasztalat tehát Istent nem csak teremtő és gondviselő Atyaként, és nem csak Fiúként, azaz emberré lett Istenként éli meg, hanem Szentlélekként is, azaz szerető és vigasztaló Istenként. Eljövetele pünkösd ünnepéhez kapcsolódik.

Csíksomlyó
Pünkösd és Szentháromság (vasár)napja, két egymáshoz kapcsolódó, "szomszédos" és el nem választható kis ünnepkör. Június 11-én, szombaton tartják a csíksomlyói pünkösdi búcsút. Az ünnepi szentmise 12.30-kor kezdődik a Somlyói-nyeregben lévő Hármashalom-oltárnál. Bár a csíksomlyói kegytemplom védőszentje Sarlós Boldogasszony (július 2.), mégis Somlyóhoz kapcsolódik a pünkösdi búcsú is, mert a XV. századból itt maradt fenn az egyik első írásos emlék, amely beszámol a pünkösdi zarándoklatról. A katolikus és nem katolikus hívek – most már a világ minden tájáról – pünkösd szombatra érkeznek meg a csíksomlyói kegytemplomhoz, és felvonulnak a két Somlyó-hegy közé. A vallásos töltetű népszokás egyre nagyobb és egyre élőbb erdélyi-székelyföldi szent hagyományunk, a csíksomlyói búcsú a magyarság egyetemes találkozójává nőtte ki magát.

A Szentlélek eljövetele (kézdiszentléleki oltár)

Kézdiszentlélek
Háromszéken, miként azt a szentföldi település neve is jelzi, a kézdiszentléleki római katolikus műemlék vártemplom titulusa a Szentlélek. Ezt ábrázolja oltárképe is. A kézdiszentléleki templom a XV. század második felében épült gótikus stílusban – áll a plébánia honlapján. A XVIII. század folyamán a templombelsőt barokk stílusban átalakították. Dísze az 1685-ből való főoltár, amely a Szentlélek eljövetelét ábrázolja. Jelentős átalakításon esett át a múlt század nyolcvanas éveiben, amikor a templomot kereszthajóval bővítették. A műemlék együttest többszögű védőfal veszi körül, amelynek négy sarkán egy-egy kör alakú bástya épült. A templom búcsúját régi szokás szerint pünkösd másodnapján tartják. Déli harangszókor kezdjük a búcsús szentmisét – tájékoztatott t. Csibi József helybeli plébános. Az ünnepi szentbeszédet t. Kovács Gábor kovásznai esperesplébános tartja.

Szentháromság-templom, Kézdivásárhely–Kanta

Kézdivásárhely–Kanta
Az ősi vallás templomai közül a kézdi­vásárhely–kantai nagy templom és a sepsikőröspataki műemlék katolikus templom titulusa – védőszentje – a Szentháromság, amelynek része a Szentlélek is. "Kézdivásárhelyen bizonyos, hogy már a reformáció előtt volt katolikus templom. 1488-ban az lehetett a plébános, akit mint torjavásári diakónust presbiterré szentel az argesi címen szereplő gyulafehérvári segédpüspök. A katolikusok – a nagy erdélyi katolikus restauráció éveiben – a XVII. század végén tűnnek fel újra, ugyancsak a Kantában. Nagy Mózes 1696-ban minoritákat telepít, és megszervezi a plébánia, valamint a kolostor életét. Ekkor szervezi meg iskoláját is. 1701-ben tervezik a mai templom építését az Esztelnekről beköltöztetett fatemplom helyén, de csak 1782-ben kerül sor az alapkő letételére. Az építést 1795-ben fejezik be. Az 1802-ben történt földrengés idején a templom nagyon megrongálódott. 1823-ban újjáépítik a tornyot. A templom épületének megerősítése, állandó jellegű javítása 1991-től vette kezdetét." Így tudjuk Lestyán Ferenc atyától, a témakör egyik legmegbízhatóbb ismerőjétől. A Szentháromság-templomot 1796-ban Batthyány Ignác erdélyi püspök szentelte fel. Itt június 19-én, Szentháromság vasárnapján déli 12 órától tartják a templombúcsút, mely régi idők óta Háromszék amolyan nagy közös templombúcsújának is számít – jelezte t. Vargha Béla kantai plébános. Ekkor szólalnak meg a Szent­háromság-templom harangjai, melyek közük a nagyobbik, mint műkincs értékű "szent hangszer", mindenképpen említést igényel. Az 1875-ben újraöntött nagy harang elődjét Egerben öntötték. Körirata: FUSA FUI AGRIAE 1771 EX MUNIFIC SP. DOM. I. K. JOANIS DOMBI DE IKAFALVA AC FILIORUM EJUS JOAN: BLAS: ET JOSEPHI PRO ECLESIA ORD. MINOR: CONV: KANTA ● REFUSA SUM CURA. PR. AMBROSII KELEMEN GVAR­DIANI IN HONOREM SS. TRINITAT B.M. VIRG. INMAC. CONCEPTAB. SS. MICHA­ELIS ARCH. ANTONIE PADU. DONATI (hegesztés helye) KANTA 1875. Oldalán – pajzsban – a vidék legszebb harangfogadalma olvasható: EXCITO LENTOS / DOMUCRO ENTOS / DISSIPO VENTOS / SABATTA CLANCO / FULMINA FRANGO. Márkus András sepsiszentgyörgyi plébános, Mikó-kollégiumi latin szakos tanár szabad fordításában, anyanyelvünkön így hangzik: A resteket bátorítom, / a vérengzőket szelídítem, / a szeleket megnyugtatom, / vasárnapra kongatok, / mennyköveket porlasztok!"

Sepsikőröspatak, Szentháromság-templom

Sepsikőröspatak
Szentháromságra felszentelt római katolikus temploma a XIV. században épült – írja a műemlék templomról megjelent kiadvány. 1788-ban javították, majd 1859 és 1869 között csaknem teljesen újjáépítették. 1890-ben XIV. századi freskókat fedeztek fel falain, amelyeken szakemberek szerint a tizenkét apostol látható. Késő barokk, messzire ellátszó harangtornyában 1512-ben készült hárommázsás harang szól, amelyet egy magát Magister End­resnek nevező brassói szász mester készített. 1332-ben említik először írásos formában. A falu feletti Fenyős-tetőn a XI–XII. századi, tojásdad alakú, sánccal övezett vár halvány maradványai láthatók. Orbán Balázs szerint ez volt a Kálnokyak ősi fészke, innen költöztek le a faluba a XVII. században. A hagyomány a vár alatti Nagykertben is egykori várat feltételez, melyet a Körös-patak folyt körül. Innen a falu neve. A reformáció idején a falu egy része protestáns lett. Ez időben a katolikusok a Kálnoky család XV. századi kápolnáját használták. T. Fekete József plébános elmondta: Sepsikőröspatakon június 19-én, Szenthárom­ság vasárnapján déli 12 órakor kezdődik az ünnepi szentmise.
Ugyancsak a Szentháromság a védőszentje a sepsi-barcasági főesperességhez, tehát egyházi vezetés szempontjából hozzánk tartozó feketehalmi új ökumenikus templomközpontnak is, amelyet a reformátusokkal közösen építettek 1998-ban. A házigazda szerepét betöltő, hatszáz lelkes katolikus közösség mellett a reformátusok is vasárnapról vasárnapra használják a templomot, míg az alig húszfős unitárius közösség havonta egyszer gyűl itt össze imádságra. A templom szép példája a felekezetek közti összefogásnak és együttélésnek. A sokszínűség jegyé­ben a liturgikus térben jól megfér egymás mellett az oltáriszentség és az Úr asztala, a kereszt és csillag, a szenteltvíztartó és az üvegbetétes ablakra festett kakas – olvashatjuk a plébánia honlapján. A pünkösd/szentháromság vasárnapi templombúcsú június 19-én, vasárnap 18 órakor kezdődik.