Boc ismertette a DLP tervezetének előnyeit: kivitelezhető az alkotmány módosítása nélkül, a helyi közigazgatás decentralizációs folyamatának a végét jelentené, megvalósítaná a valós regionális fejlesztési politikát, jelentősen csökkentené a kiadásokat, hozzájárulna a bürokrácia felszámolásához, szétrombolná az évek során kiépített klientúrahálózatot, és felgyorsítaná az európai pénzek lehívását. A kormányfő nem cáfolta és nem erősítette meg Ioan Oltean DLP-s honatya pénteken bejelentett átszervezési tervét, amely nyolc nagyobb megyét hozna létre a jelenlegi 41-ből, Kolozsvár, Brassó, Temesvár, Craiova, Constanţa, Iaşi, Ploieşti és Bukarest központtal. Erről Markó Béla miniszterelnök-helyettes azt nyilatkozta, hogy az RMDSZ-szel nem tárgyalták meg, ő azonban megkérdezte Emil Boc kormányfőt, és megtudta, hogy a DLP-ben még nincs egységes koncepció, Oltean valószínűleg csak saját elképzeléseit ismertette. Az RMDSZ 16 közigazgatási egység létrehozatalát támogatja, de jelen pillanatban a koalícióban nem kristályosodott ki egy konkrét tervezet, további vitákra van szükség. Oltean azt is bejelentette, hogy a kormány felelősségvállalással fogadhatja el a Románia közigazgatási átszervezését tartalmazó jogszabályt, mert azt akarják, hogy a 2012-es választások az új felosztás szerint történjenek. Egyes értesülések szerint a DLP a kisebbségi törvénnyel kötné össze a régiósítási tervezetet, az RMDSZ-nek tehát választania kell, hogy melyik kérdésben enged.

Napi húsz csalás
Több mint száz bűntényt fedtek fel, és 81 személy ellen emeltek vádat a csalásokat nyomozó rendőrök az elmúlt hé­ten. Az ügyek több mint fele adócsalás volt, tájékoztatott a rendőrség, amely június 4–10. között "a vállalkozói környezet megóvásáért" folytatott kivizsgálásokat. 52 esetben adócsalás, 13 esetben hivatalos irat hamisítása, 11 kereskedelmi jellegű csalás, négy sikkasztás mellett az elkövetők két alkalommal sértették meg a vámtörvényt, két alkalommal az adótörvénykönyvet, egy-egy esetben pedig más jogszabályokat. Hat összetett ügyben nyolc személy ellen folyik nyomozás, ezekben igen súlyosak a következmények az okozott kár mértéke és az ügybe bevont nagyszámú személy miatt.

Húszezren imádkoztak Gyimesbükkön
Körülbelül 20 000-en vettek részt a Bákó megyei Gyi­mesbükkön vasárnap a pünkösdi istentiszteleten az ezeréves határt jelző őrház mellett, azaz kétszer annyian, mint az előző években. A megemlékezések vasárnap 11 órakor kezdődtek, amikor körülbelül 2000 helybeli várta az állomáson – pálinkával és kürtős kaláccsal – a magyarországi zarándokokkal érkező különvonatokat. A vendégeket a település polgármestere, Gîrdea Vilmos köszöntötte. Helybeliek és látogatók közösen mentek ki a körülbelül 3 kilométerre található ezeréves határhoz, az 1624-ben épült Rákóczi-vár romjaihoz. A várromok mellett található a kőből épített korona, amely Észak-Erdély visszacsatolását jelzi, és a 30-as őrház, amely Nagy-Magyarország legkeletibb határállomása volt, és amelyet három éve újítottak fel. Az ünnepi műsor utánra időzített istentiszteletet a kontumáci kápolnában tartották meg, amely a Gyimes-térség legrégibb temploma. Délután a zarándokok átvonultak az őrházhoz, amely előtt a magyar hősök emlékműve, egy magyarországi képzőművész alkotása áll. Az emlékmű öt fakeresztből áll, amelyek a trianoni diktátummal Magyarországtól elszakított történelmi részeket jelképezik. Az emlékműnél virágokat helyeztek el a magyarországi hatóságok képviselői, köztük Hende Csaba honvédelmi miniszter, Lezsák Sándor és Latorcai János, a magyar Országgyűlés alelnökei. Beszédet Hende Csaba és Gîrdea Vilmos mondott, majd elénekelték a magyar és székely himnuszt. A Székely gőzös megérkezésekor egyperces csenddel tisztelgett a tömeg. 18 órakor a két különvonat, a Székely gyors és a Csíksomlyó expressz elhagyta a gyimesbükki állomást a Magyarországról érkezett 1600 zarándokkal, akik Madéfalván töltötték az éjszakát, és hétfőn reggel indultak vissza Magyarországra.