Fölényes győzelmet aratott ismét Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök pártja a vasárnap tartott parlamenti választáson, de nem tett szert kétharmados többségre a törvényhozásban. Az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) megszerezte a voksok 49,9 százalékát, vagyis sorozatban a harmadik ciklusban irányíthatja az országot önállóan. A pártnak 325 képviselője lesz az 550 fős parlamentben, hattal kevesebb, mint eddig volt, jóllehet, valamivel több szavazatot kapott, mint négy évvel ezelőtt.
A második legerősebb párt a jobbközép Köztársasági Néppárt (CHP), amely a voksok 25,9 százalékát gyűjtötte össze. A CHP közel öt százalékkal tudta növelni támogatottságát, és 135 képviselőre tett szert a törvényhozásban. Veszített ugyan a támogatottságából, de ezúttal is megbirkózott a tízszázalékos parlamenti küszöbbel a nacionalista Nemzeti Cselekvés Pártja (MHP), amely a voksok 13 százalékát gyűjtött össze. A párt 54 képviselőt delegálhat a parlamentbe. Rajtuk kívül bejutott a parlamentbe 36 független képviselő is, akik élvezték a kurd Béke és Demokrácia Párt támogatását. A török törvények szerint a függetlenek is alakíthatnak önálló frakciót, így a parlamentet gyakorlatilag négy politikai erő fogja alkotni. A számok azt mutatják, hogy az AKP-nek abszolút többsége lesz a törvényhozásban, de nem lesz elegendő képviselője a kétharmados többséghez, vagyis ahhoz, hogy önállóan alkossa meg az ország új alkotmányát, amely felváltaná a hadsereg által elfogadott 1982-es alaptörvényt.
A papírforma beigazolódásáról írtak a német lapok Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök választási győzelme nyomán, az első kommentárokból azonban kiérződött, hogy csekély a lelkesedés a Törökországban történtek iránt. A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) tegnapi elemzésében arra mutatott rá: több akadály is hátráltatja, hogy Erdogan állama az "első ligás" országok közé kerüljön. A lap első helyen a kurd kérdést említette, hangsúlyozva, hogy az egyre inkább a középpontba kerül. Ha ezt az időzített bombát nem sikerül hatástalanítani, Ankara külpolitikai törekvéseit aligha koronázza siker – vélte az FAZ. A Bild, a legnagyobb példányszámú német napilap erős kételyeinek adott hangot a tekintetben, vajon érett-e Törökország az uniós csatlakozásra? Az újság arra emlékeztetett, hogy a török gazdaság ugyan az elmúlt időszakban sokat erősödött, eközben viszont például az újságírókkal szemben fokozódott az elnyomás. Erdogan és pártja az országot nagymértékben iszlamizálta, a vallás jelentősége erősen megnövekedett. Az újság az EU-t is elmarasztalta, utalva arra, hogy Brüsszel a török kormányt mindig arra bátorította, hogy korlátozza a világi beállítottságú hadsereg befolyását. Ez már sikerült Erdogannak, ezért most a rendszer bírálóinak és az újságíróknak üzent hadat. A lap szerint Törökország Európa számára egyfajta "trójai faló" lehet. Az újság ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy már Ankara sem lelkesedik különösképpen az unió iránt.
