Pünkösd a kijózanító beszéd ideje
Isten azt üzeni, hogy mindennek következménye és súlya van; rá kell döbbenni, hogy nincs semmi, amit következmény nélkül lehet ígérni, tenni vagy elmulasztani – mondta Bölcskei Gusztáv református püspök a debreceni Nagytemplomban tartott pünkösdvasárnapi istentiszteleten.
A Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke úgy fogalmazott: pünkösd a tiszta, kijózanító beszéd ideje. Az emberi józanság legnagyobb barátja a Szentlélek. Ez bekapcsolja a látást, amivel a jót jónak, a rosszat pedig rossznak látjuk – hangoztatta. "Nem attól nyög ez az ország, hogy éveken, talán évtizedeken át úgy éltünk, és olyan döntések születtek rólunk és az utódainkról, mintha ezeknek nem lenne következményük?" – tette fel a kérdést a püspök, majd leszögezte: ma is tiszta, igaz beszédre van szükség. Pünkösd volt a legelső pillanat, amikor az egyház kilépett a templom falai közül, és megjelent a világban, hogy hirdesse Isten igéit. A világ nyomorúságát ugyanis nem lehet a templom falain kívül hagyni – tette hozzá. Szavai szerint azonban az egyház az utcán, a világ zűrzavarában születik, és szemben a mennyek országának "harmonikus hangulatú" istentiszteleteivel, "nekünk a zűrzavar, a gonoszság és a bűn világában kell istentiszteletet tartani".
Az olaszok leszavazták a kormányt
Érvényes az olasz referendum, amelyen az elsöprő többség minden kérdésben a kormánnyal szembeni álláspontra voksolt – derült ki tegnap a nem végleges eredményből. A választásra jogosultak közel 57 százaléka vett részt Olaszországban a vasárnap és hétfőn tartott referendumon, így az érvényes. A választópolgárok a vízszolgáltatás privatizációja mellett két kérdésről, az atomerőművek újranyitásáról és a kormánytagok mentelmi jogáról nyilváníthattak véleményt. A szavazók 92 százaléka elutasította, hogy ismét atomerőművekből nyerjenek energiát, 95 százalék a vízszolgáltatás privatizációja ellen foglalt állást, és 94 százalék vélte úgy, a kormány tagjai nem kaphatnak felmentést az alól, hogy részt vegyenek az ellenük indított bűnvádi eljáráson. Berlusconi elismerte vereségét.
Jogállamiság: vezetnek a norvégok
A jogállamisági rangsort a norvégok és a svédek vezetik, míg az oroszoknál és a kínaiaknál súlyos hiányosságok vannak az alapjogok elismerésében és szavatolásában – derül ki egy tegnap közzétett amerikai tanulmányból, mely 66 országban nyolc kategóriában vizsgálja a jogrendszereket. Az összesítés alapján a rangsort Norvégia és Svédország vezeti, és a jogállamiság terén a német, illetve az amerikai állam is jól teljesít. A tanulmány a szólás- és gyülekezési szabadság, a munkajog, korrupció, bűnözés-erőszak, a polgári jogrendszer, a büntetőjog és az állami hatóságok ellenőrzése szempontjait vizsgálja. Oroszország jogrendszerét "korrupció, büntetlenség, és a politikai beavatkozás határozza meg". Ugyancsak aggodalomra ad okot a véleményszabadság megsértése, a tetszőleges beavatkozás az orosz polgárok magánéletébe. Kína a szólás- és gyülekezési szabadság területén az utolsó helyet foglalja el, a munkajog vizsgálatánál a 61. helyen áll. Az Egyesült Államok jó jegyet kap a hatóságok ellenőrzéséért, a polgári jogok tiszteletben tartásáért, és a független jogrendszeréért. Bírálják azonban a szegények és gazdagok közötti szakadékért, amikor a jogi eszközökhöz való hozzáférést vizsgálják, további bírálat tárgya, hogy a rendőrség és a bíróságok egyenlőtlenül bánnak az etnikai kisebbségekkel és külföldiekkel. Németország jogrendszere is kimagasló, különösen a bíróságok olajozott működése, a viszonylagosan alacsony ügyvédi költségek, és a külső befolyásolás hiánya miatt. A korrupció foka is igen alacsony Németországban, viszont gyakori a külföldiek rendőrségi diszkriminációja.
Dollármilliárdok gyerekek oltására
Több mint négymilliárd dollárt adtak össze a fejlődő országokban élő szegény gyerekek védőoltási programjára az adománygyűjtés céljából rendezett tegnapi londoni konferencia résztvevői, akik közül Bill Gates, az amerikai Microsoft elektronikai óriáscég társalapítója egyedül egymilliárd dollárt ajánlott fel. A világ leggazdagabb országai – köztük az Egyesült Államok, Németország, Franciaország és Japán – részvételével megtartott rendezvény célja az volt, hogy 2015-ig 3,7 milliárd dollár álljon rendelkezésre a főleg gyermekek között pusztító fertőző – elsősorban hasmenéses és tüdőgyulladásos tünetekkel járó – betegségek elleni védőoltásokra.