Magyarország az egységes magyarságot támogatja
A magyar kormány támogatja a romániai magyarság egységes álláspontját az erdélyi régiók felosztásáról – jelentette ki Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai államtitkár-helyettes tegnap Budapesten. Véleménye szerint a DLP nyolcrégiós javaslatát a 16 régiós javaslatot megfogalamzó RMDSZ és a többi magyar szereplő egyértelműen elutasítja, mert az eddig hagyományosan magyar többségű területek elvesztését és politikai visszalépést jelentene. A magyar kormány odaáll az egységes fellépés mögé, a magyar szereplők számíthatnak támogatására – szögezte le.
Székelyföld nem három megyéből áll
Az SZNT nem fogadja el az RMDSZ régióátszervezésről szóló tervezetét, mert az három megyéről, Kovászna, Hargita és Maros megyéről beszél, miközben Székelyföld két és fél megyéből áll, és egységesnek kell maradnia – nyilatkozta tegnap Ferencz Csaba SZNT-alelnök. Izsák Balázs, az SZNT elnöke emlékeztetett: a román többségű Mezőséget a Ceauşescu-korszakban csatolták Maros megyéhez, a Székelyföld valós határait az SZNT által kidolgozott autonómiastatútum rögzíti. Izsák úgy véli, a kormány olyan közigazgatási felosztást tervez, "amely magyarellenes jellegében túltesz Ceauşescu 1968-as közigazgatási reformján", és arra szólította fel a székelyföldieket, hogy "készüljenek fel akár a polgári engedetlenségre is". Az SZNT tegnap közleményben tiltakozott Románia közigazgatási átszervezése ellen, az ország nemzetközi vállalásaival és a 2009-ben összehívott – ám az RMDSZ és az EMNT "ellenrendezvényei" miatt nem eléggé sikeres – Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésen kinyilvánított népakarattal érvelve. "Egy régiót nem kijelölnek, hanem elismernek, Székelyföld fel nem osztható és be nem olvasztható" – áll az SZNT által említett határozatban. A tiltakozást elküldték az államelnöknek, a miniszterelnöknek, a bel- és külügyminisztereknek, és tájékoztatásként az EU-s, az orosz és az amerikai nagyköveteknek is.
A tüntetés nem megoldás
"Nem megoldás az utcára vonulás, és éppen ezért a politikum felelőssége olyan döntéseket hozni, amelyek nem váltanak ki ilyen megnyilvánulásokat" – válaszolt az SZNT sajtóközleményére Korodi Attila RMDSZ-es képviselő, aki szerint természetes, hogy elégedetlenek az emberek. 1968-ban, a kommunista diktatúra idején is voltak tiltakozások, amikor az államhatalom fel akarta számolni a magyar többségű rajonokat – mondotta.
Bénító lenne az óriásmegye
Hamis az államelnök azon kijelentése, mely szerint az európai pénzek lehívása céljából a jelenlegi fejlesztési régiókat megyékké kell alakítani – figyelmeztetett tegnap napirend előtti felszólalásában Márton Árpád képviselő. Amit tennünk kellene – és erre vonatkozóan kaptunk már figyelmeztetéseket –, az a fejlesztési régiók módosítása, amelyek sem a lakosság számát tekintve, sem a megrajzolási mód vonatkozásában nem megfelelőek. A fejlesztési régiókra (NUTS I., II., III.) vonatkozó európai szabályozás értelmében Romániának kötelezően rendelkeznie kell NUTS II. szintű statisztikai és fejlesztési régiókkal, amelyeknek viszont nem feltétlenül kell adminisztratív egységeknek lenniük. A sokat emlegetett decentralizációs érvről Márton elmondta: nehezen elképzelhető, hogy bárki, aki a román nyelvet kicsit is érti, azt gondolhatná, hogy hat megye eggyé olvasztása decentralizációnak nevezhető. Figyelmeztetett arra is, hogy a tervezett módosítás életbeléptetéséhez több száz törvényt kell módosítani, több százezer embernek kell akár havonta utazgatnia egy illeték kifizetéséért vagy a legközelebbi bíróságig. Meggyőződésem, hogy egy ilyen törvény elfogadása esetén a helyi közigazgatási tevékenység legalább egy évre megbénul – hangsúlyozta.
Boc magyaráz
A kis megyék nem köthetnek közvetlen szerződést az európai alapokra, ezt az eljárást csak nagy megyék bonyolíthatják le, nyilatkozta tegnap Emil Boc miniszterelnök, aki szerint ezzel indokolható a közigazgatási átszervezés szükségessége a DLP által javasolt módon. Az új megyék elnevezését a 2012. júniusi helyhatósági választások nyomán megválasztott új megyei tanácsokra bízná Boc, ezt a döntést a kormánynak csak jóvá kellene hagynia. A kormányfő Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök polgári engedetlenségre vonatkozó kijelentésére is reagált: a párbeszéd az egyetlen normális útja a közös problémák megoldásának, és az RMDSZ volt az elmúlt húsz évben az a partner, aki a párbeszédet használta legfontosabb fegyverként a politikai együttműködésben – mondotta Boc a közszolgálati rádióban. Arra a kérdésre, hogy egyetért-e Székelyföld létrehozásával, Boc azt válaszolta, hogy a DLP jelenleg érvekkel és ellenérvekkel tárgyal saját közigazgatási átszervezési tervezetéről. A tárgyalások folytatódnak.
