Találkozók szélsőségesség ellen
Román–magyar külügyi bizottsági találkozóra került sor tegnap Bukarestben. A magyar Országgyűlés külügyi bizottságát Korodi Attila parlamenti képviselő, a román külügyi bizottság elnöke hívta meg. A felek egyetértettek abban, hogy fel kell éleszteni a közös, román–magyar kormányüléseket, valamint szükséges az is, hogy az év második felében Traian Băsescu államelnök látogatást tegyen Schmitt Pál magyar államelnöknél.
A két külügyi bizottság találkozóit is rendszerezni kell, félévente szükséges egy közös munkaülés beütemezése. Ha a két állam nem egyeztet folyamatosan, nagy a veszélye annak, hogy eluralkodjék a szélsőségesség – vélik mindkét oldalon. Gazdasági téren folytatni kell az együttműködést az Agri- és a Nabucco-projektben, és az is kiemelt fontosságú, hogy mielőbb befejeződjék a Békéscsabát Nagyváraddal összekötő elektromos vezeték kiépítése. A megbeszélésen érintették a közigazgatási régiók átszervezését, de szó esett a kolozsvári Házsongárdi temetőről, valamint a magyar nyelvű táblák ügyéről is. Beszéltek a magyarországi nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletéről, és arról is, hogy Magyarországon a román ortodox egyház bekerüljön a történelmi egyházak közé.
Az államfő leváltásáról
Románia elnökét akkor lehet leváltani népszavazás útján, ha a választói névjegyzékben szereplők többsége a menesztésére voksol – határozta el tegnap a képviselőház jogi bizottsága. Az erre vonatkozó tervezetet három DLP-s képviselő kezdeményezte, és bár a bizottság liberális elnöke ellenezte a módosítást – szerinte a jogi szimmetria elve alapján elég lenne azok többségi szavazata, akik megjelennek az urnáknál, hiszen ugyanígy kerül tisztségbe is az államfő –, véleményével alulmaradt. A döntő szót a képviselőház plénumában mondják ki.
Alkotmányos a gyes
Elutasította tegnap az alkotmánybíróság a gyermeknevelési szabadságra vonatkozó sürgősségi kormányrendelettel és az azt jóváhagyó törvénnyel kapcsolatos óvást, amelyet az ellenzéki pártszövetség nyújtott be. A januártól életbe lépett jogszabály szerint az anyáknak választaniuk kell az egy- vagy kétéves gyermeknevelési szabadság között, és mivel a második évben a kormány korlátozza az őket megillető pénzjuttatásokat, az SZDP szerint jogaikban is sérti őket. Az óvásban azt is szóvá teszik, hogy az unió országai közül Romániában a leggyakoribb a csecsemők elhagyása.
