Gyakran hallani a városlakók szájából, hogy Sepsiszentgyörgyön nem történik semmi érdemleges, csak egy kisváros, ahol a hétköznapok gyakran eseménytelenek. Sajnos, néha hajlamosak vagyunk elfogadni ezeket a kijelentéseket anélkül, hogy kicsit körülnéznénk, fellapoznánk az újságokat, végigolvasnánk a plakátokat, szórólapokat. KiállÃtások, koncertek, elÅ‘adások várják az érdeklÅ‘dÅ‘ket, olyan események, amelyekre érdemes lenne figyelni.
Haza a mélyben – kiállÃtásmegnyitó. Ha ezt a megnevezést elolvassa a kulturális programok iránt nyitott városlakó, valószÃnűleg felkelti az érdeklÅ‘dését, és tovább olvas, de sokan nem teszik ezt.
Pedig érdemes lenne, hiszen ha mindenkit nem is érdekel a Szent László-kultusz, és nem lesz túlságosan lelkes egy 17. századi zabolai oltár láttán (bár meg kell jegyezni, valószÃnűleg Mikes Kelemen és gróf Mikó Imre is imádkozott elÅ‘tte), az eredeti Apor-kódex megér egy látogatást a Székely Nemzeti Múzeum Toleranciatermében.
A több mint ötszáz éves Apor-kódex neve sokaknak lehet ismerős, hiszen ez a negyedik legkorábbi magyar irodalmi mű, a Székely Nemzeti Múzeum legértékesebb tárgya. Nevét báró Apor Péter, első ismert tulajdonosa tiszteletére kapta, akinek családja a tizenkilencedik század végén a kódexet a Cserey-gyűjteménynek ajándékozta. A kódex a Huszita Biblia zsoltárait tartalmazza, valamint a Három jeles szolgáltatást és Szent Anzelm passiódialógusát.
A kódex eredeti példánya csupán a megnyitón és az azt követÅ‘ néhány napon volt megtekinthetÅ‘. A június tizedikei kiállÃtásmegnyitó – bár túl sokan nem vettek részt az eseményen – élvezetes volt, hiszen Boér Hunor lelkes tárlatvezetése, gazdag tudása felkeltette a hallgatók figyelmét, betekintést nyújtott a kevés, de annál értékesebb kiállÃtási tárgy izgalmas múltjába. A múltidézés különös hangulatát a Székely Mikó Kollégium kórusának alkalomhoz illÅ‘ elÅ‘adása fokozta.
Bár a jövÅ‘ben az Apor-kódexnek nem az eredeti példánya, hanem a hiteles másolata lesz látható, annak tudatában, hogy a Halotti beszéd és könyörgés, az Ómagyar Mária-siralom és a Jókai-kódex után ez a legkorábbi magyar irodalmi mű, a tizenötödik század végérÅ‘l, legalább egy gyors látogatást, egy futó pillantást, de inkább egy kis kÃváncsiságot megérdemel.
Tóth Gödri Iringó