Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a Hargita és Kovászna megyei lakosság az utcára vonuljon, és békésen tiltakozzon a területi-közigazgatási átszervezés ellen, szerinte a tiltakozás a véleménynyilvánítás demokratikus eszköze.
Kelemen Hunor tegnap elmondta: az RMDSZ szándéka, hogy leállítsa a DLP által kezdeményezett átszervezést, és ehhez minden parlamenti, demokratikus, kormányzati eszközt felhasznál. "Amennyiben mégis erőltetnék a közigazgatási reformot, érzésem és információim szerint nem zárható ki annak lehetősége, hogy utcára vonulnak az emberek, amint tették azt 1968-ban, amikor Ceauşescu próbálkozott egy közigazgatási reformmal, és végül létrejött a két megye."
"Az utcára vonulás a véleménynyilvánítás demokratikus eszköze, amelyet világszerte alkalmaznak: ha valaki tiltakozni akar, utcára vonul, elmondja, mit gondol, mit szeretne" – fejtette ki Kelemen.
Az RMDSZ elnöke szerint ez a Kovászna és Hargita megyei közhangulat, politikai vezetőként pedig ő nem tekinthet el ettől. "Demokratikus eszközökről beszélünk. A békés tiltakozás a véleménynyilvánítás demokratikus eszköze. Az a szándékunk, hogy az átszervezési témát mielőbb vegyük le napirendről, ha nincs konszenzus a koalícióban, és inkább hagyjuk az egészet, majd visszatérünk rá egy év múlva, fél év múlva" – magyarázta Kelemen. Az RMDSZ elnöke mindezt egy külföldi hírügynökségnek is elmondta, nyilatkozatát pedig átvette a román sajtó. Kelemen azt mondta, nem érti, miért borzolódtak fel a kedélyek vasárnap reggel, miután napvilágot láttak a külföldi hírügynökségnek adott nyilatkozatai.
Aggódó román szervezetek
Az 1940-es második bécsi döntés által kijelölt horthysta határok visszaállítását célozza az RMDSZ régióátszervezési terve, a kisebbségi törvény pedig hivatalossá teszi a magyar nyelvet – hangoztatta két román civil szervezet a parlamenti pártokhoz intézett felhívásában, adta hírül tegnap a kronika.ro. A Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil Fóruma, illetve az Astra Egyesület arra kéri a parlamenti pártokat, hogy "helyezzék a pillanatnyi politikai érdekek fölé a nemzeti érdeket", és utasítsanak el minden olyan törvényhozási kezdeményezést, amely az egységes román nemzetállam függetlenségét és egységét próbálja kikezdeni.
A két szervezet felhívása szerint a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvény, illetve az RMDSZ régióátszervezési tervezetének elfogadása azt eredményezi, hogy "a történelem menete megfordul", Romániában pedig feléled "a középkori magyar és székely hegemónia". A két román civil szervezet szerint a kisebbségi törvény előírásai egységes nemzetállamból többnemzetiségű állammá alakítják majd Romániát, hivatalossá teszik a kisebbségi nyelveket, különösen a magyart, és kollektív jogokat biztosít a kisebbségeknek. Ennek következményeként "felhígul az ország szuverenitása", mivel hivatalos döntések többé nem hozhatók a nemzeti kisebbségek megkérdezése nélkül. Az RMDSZ régióátszervezési tervével kapcsolatban – amely tizenhat régióval számol, ezek egyike pedig a Székelyföld lenne – a románok fóruma és az Astra azt állítja, hogy a tervezet visszaállítja az 1940-es második bécsi döntésben Hitler, Mussolini és Horthy Miklós által Romániára kényszerített határokat. Ennek eredménye az lesz – hangoztatják –, hogy Székelyföld néven "etnikai enklávé" jön létre Kovászna, Hargita és Maros megyében. A magyar szeparatista szervezetek követelései, Magyarország beleavatkozása Románia belügyeibe "aberráció", és nem felel meg a térség 42 százalékos román lakossága akaratának. "Méltósággal kívánunk élni a saját országunkban" – szögezik le a felhívásban, amelyben azt is kérik, hogy az állam vezetése vessen véget az "etnikai tisztogatásnak", amely több mint húsz éve folyik a Hargita, Kovászna és Maros megyei románok ellen.
