,,Csalódnia kell annak, aki arra számított, hogy fel fogom sorolni azokat a regényeket, amelyeket feltétlenül be kell szerezni ahhoz, hogy megértsük az 1956-os eseményeket. Sajnos, a magyar irodalomban nincs ilyen regény" — mondta Szőcs Géza író azon a tegnapi előadáson, amelyet a Bod Péter Megyei Könyvtárban tartott az ’56-os forradalom évfordulóján.
1956 a magyar irodalomban című előadásában Szőcs Géza az ötvenegy évvel ezelőtti események történelmi jelentőségét fejtegette, majd a történteknek a művészetben való megjelenítéséről beszélt. Mint mondta, a nándorfehérvári győzelem után félezer évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy Magyarországon világpolitikai szempontból ismét nagy horderejű esemény történjék, hiszen 1956 jelentősége csak a forradalom utáni időszakban vált világossá. ,,Borisz Jelcin volt orosz államfő is azt nyilatkozta, hogy a Szovjetunió 1956-ban kapott halálos sebet" — mutatott rá az előadó, kitérve arra, hogy a magyarországi események hatására a baloldali értelmiség világszerte elhatárolódott a szovjet kommunista modelltől.
,,Az események szublimálódása igazi remekműveket csak a lírában eredményezett" — szögezte le Szőcs Géza, példaként pedig Faludy György 1956, te csillag, Márai Sándor Mennyből az angyal és Nagy Gáspár Örök nyár, elmúltam kilencéves című versét említette. 1956 előtt, ám az események vonzásában született Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című költeménye is. Szőcs Géza rámutatott: Tolsztoj Háború és béke című regényéhez hasonló, egy történelmi korszakot tablószerűen bemutató prózai mű nem született az 1956-os forradalomról. Kabdebó Tamás, Karinthy Ferenc, Karácsony Gábor próbálkozott ezzel, igazi remekművet azonban nem teremtettek. Hasonló a helyzet a képzőművészetben, illetve a filmművészetben is — ecsetelte Szőcs Géza, és hozzátette: lehetséges, hogy a közeljövőben születik majd egy ilyen regény, hiszen Tolsztoj is félszáz évvel a napóleoni háborúk után írta meg művét. Előadásának záró részében az író saját írásaiból olvasott fel.
