Segítik a tejtermelőket

2011. június 23., csütörtök, Közélet

A szarvasmarhatartó gazdák gondjai képezték a megyei önkormányzatnak az alsó-háromszéki és erdővidéki polgármesterekkel tartott tegnapi munkaülése fő témáját. A Károly herceg zalánpataki birtokán szervezett találkozó eredményesen zárult, a tejtermelők érdekeit képviselő közhasznú egyesület létesítését határozták el.

A gondot a házigazda, Kasléder József, Málnás köz­ség polgármestere vetette fel. Elmondta, az Ötvös Mózes nevével fémjelzett megyei szarvasmarhatartók egyesülete nem képviseli a kistermelőket, akik még állami támogatásban sem részesülnek. Másfelől a gazdákkal is gond van, mert nem hajlandóak egyesületbe tömörülni, sem egyéni vállalkozói engedélyt kiváltani, így elesnek az állami támogatástól.
Fodor István, Sepsibodok polgármestere csalódottan számolt be az általa tapasztaltakról. Náluk öt éve megalakult az egyesület, de mindössze két hónapig működött. Másfél esztendő múlva újraélesztették, más vezetőséget választottak, ám szintén csupán két hónapot tevékenykedett. Vargyason viszont kitűnően végzi dolgát a hasonló szervezet, s értetlenül állnak a tény előtt, hogy sok településen más a helyzet. A megyében bejegyzett 64 szervezetből mindössze 15–20 működik, abból 10–12 jól, mondotta Könczei Csaba, a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője, hozzátéve, a kérdés emberfüggő. Ahol került a témát szívvel-lélekkel képviselő, azért munkálkodó ember, aki sok esetben a különböző gyanúsítgatásokat is vállalva teszi a dolgát, működik az egyesület, máshol nem. Fodor Imre, Illyefalva polgármestere úgy látja, a gazdák nem érzik a társulás szükségességét. Demeter János, a megyei tanács alelnöke szerint ki kell használni a pozitív példákat, például a vargyasiaktól szerezzenek tapasztalatot.
Elhangzott az is, hogy míg 1990-ben 136 000 szarvasmarha volt a megyében, ma 35 000 alatti a létszám. A jelenlegi kilátások szerint ennek is több mint felét felszámolják, ugyanis jövő évtől csak kitűnő minőségű tejet vásárolhatnak fel a feldolgozók, s a mostani állapotok szerint a megyében megtermelt tej 60–70 százaléka nem felel meg az elvárásoknak. A feldolgozó meg onnan vásárol, ahonnan megfelelő minőségű terméket kap, azaz importál.
A lehetséges megoldást Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke fogalmazta meg: közösségfejlesztési egyesületet kell létrehozni. Ezt a megyeháza meglépi, s az érdekelt önkormányzatok társulhatnak. Ha ez létrejön, azt már hivatalosan támogathatják a helyi és megyei költségvetésből, ugyanakkor embereket alkalmazhat, akik a munkát elvégzik. Az egyesület pályázik, indokolt esetben helyi társulásokat szervez. Az elnök megbízta a szakembereket, augusztus végéig dolgozzák ki a felállítandó egyesület szabályzatát, pontosítsák a teendőket.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint bejut-e a felsőházi rájátszásba a Sepsi OSK?







eredmények
szavazatok száma 26
szavazógép
2011-06-23: Közélet - :

Öröm és üröm a 121-esen (Megkezdték az aszfaltozást Kézdivásárhely és Szentkatolna között)

Tegnap reggel a Valdek Impex Kft. és a Vectra Rt. szakemberei Tamás Sándor megyeitanács-elnök jelenlétében megkezdték a 121-es megyei út aszfaltozását Szentkatolna irányába. A Kézdivásárhely és Kovászna közötti tizenhét kilométeres útszakasz teljes felújítása 15,5 millió euróba kerül, ez a megyei önkormányzat eddigi legjelentősebb értékű pályázati úton nyert beruházása. A tegnap elkezdett aszfaltozás azonban még nem jelenti a teljes útszakasz járhatóságát, Zabolán még csupán az előkészületeknél tartanak – zúgolódnak is emiatt a falubeliek.
2011-06-23: Közélet - Csinta Samu:

Lakáskeresés pénzzel a zsebben

A tizenkét jelentkező bank közül eddig négy – a BCR, a CEC Bank, az Alpha Bank és a BED – képviselői írtak alá szerződést az Állami Garancialappal, amelynek értelmében fele részt állami fedezetű hiteleket nyújthatnak az Első otthon programban.