Orbán Viktor felidézte, múlt héten az uniós kormányfők tanácsának ülésén kivétel nélkül kiválónak minősítették a magyar elnökség teljesítményét. Az ország programjának üzenete az volt, hogy a pesszimizmussal, a kiábrándultsággal, a kishitűséggel és a lemondással szemben ellen kell állni, és fel kell venni a küzdelmet – mondta. Magyarország két nagyon egyszerű, józan tanácsot fogalmazott meg Európa számára: merjünk magunk lenni, és ne hagyjuk, hogy mások mondják meg, kik vagyunk, mit tegyünk.
Magyarország az elmúlt fél évben kiállt Európáért, a közös értékekért, vívmányokért és Közép-Európáért – jelentette ki, és – mint fogalmazott – bebizonyosodott, hogy Közép-Európával újra számolni kell, a válság utáni európai gazdaság legerősebb motorja a Balti-tengertől az Adriáig húzódó térség lehet majd. Kifejtette: a magyar elnökség tervezett programjának középpontjában az Európát sújtó gazdasági válság hatásainak kezelése és a jövőbeni hasonló válságok elkerülése érdekében tett erőfeszítések álltak. A gazdasági kormányzás ügyét Magyar­ország elvitte az áttörésig; fontos fegyvere lett az uniónak az európai szemeszter, amelyet a magyar elnökség alatt vezettek be és használtak sikerrel először – sorolta. A kiemelt célok között szerepelt a csatlakozási tárgyalások lezárása Horvát­országgal június végéig, s ez meg is történt – emlékeztetett Orbán Viktor. A romastratégiáról szólva azt közölte: a magyar kabinet többször is világossá tette, hogy az Európában fellépő demográfiai és munkaerő-problémákat nem bevándorlással kell megoldani, hanem a családpolitika erősítésével és az EU-n belül még meglévő munkatartalékok mozgósításával.
Orbán Viktor tájékoztatása szerint Magyarországon eddig 26 miniszteri, 92 vezetői, valamint 117 szakértői konferenciát szerveztek, és hátra van még 16 további esemény. Külön öröm szerinte, hogy a budapestiek életét nem zökkentette ki a "politikai csúcsforgalom". "Igazi polgárbarát elnökség volt a magyar elnökség – nemcsak Brüsszelben, hanem Bu­dapesten is" – mondta a kormányfő.