Románia regionális felosztásának vitája – első fordulóban – lezárult, a következő három hónapnak arról kell szólnia, hogy az RMDSZ észérvekkel meggyőzze kormányzati partnerét egy olyan rendszer elfogadásáról, mely az ország fejlesztésének érdekében történik, de az erdélyi magyarság érdekeit is érvényesíti – jelentette ki Antal Árpád.
Az elmúlt hetekben az önálló Székelyföld régió létesítése elleni egyik leggyakoribb "érv" az volt, hogy Hargita, Kovászna megye az ország legszegényebbje, s ha még Varujan Vosganian volt pénzügyminiszter is ezt állítja, hajlamosak vagyunk magunk is elhinni – holott az igazság nem ez, állítja a sepsiszentgyörgyi RMDSZ elnöke, aki bizonyítékképpen két térképet is bemutatott.
Az egyiken a tavalyi GDP mértéke szerint színezett közigazgatási egységek között Hargita és Kovászna nincs a szegények, bár a gazdagok között sem, Maros ugyancsak a középmezőnyben található, de ott valamivel alacsonyabb a GDP a másik két székelyföldi megye átlagához képest. A másik térkép az egy főre jutó GDP-kiadásokat ábrázolja, melyen a székelyföldi megyék ugyancsak a középmezőnyt erősítik. Székelyföld nem szegény, nem eltartott, nem igaz az, hogy éhen halnánk, ha a román kormány levenné gondoskodó kezeit rólunk – összegezett.
A lezajlott vitákban az etnikai dimenzió került előtérbe, szakmai érvekről vajmi kevés szó esett. Az Európai Unió politikája olyan régiók kialakítása, melyekben a gazdag és szegény vidékek közti különbségek mérséklődjenek, ezt a célt, kimutatható, az 1996-ban létesített romániai gazdasági fejlesztési régiók (melyek az államfő elképzelése szerint az új megyék lettek volna) nem tudták teljesíteni – érvelt Antal Árpád. A két gazdag megyével, Brassóval és Szebennel egy régióba kerülni kétszeresen hátrányos lenne: a régióba kevesebb pénz jönne, mert az egy főre eső GDP átlaga megnőne, ráadásul e pénzek jelentősebb része is a gazdagabb megyékbe menne, ahol képzettebb a humánerőforrás, könnyebben kitehetik az önrészt. Ezek miatt fontos, hogy a következő hónapokban az emocionális oldalról áttereljék a beszélgetést szakmai irányba; a polgármester bízik benne, őszig – míg újra terítékre kerül a regionális átszervezés – sikerül értelmes, kompromisszumos megoldást találniuk. Egy sikeres közigazgatási átszervezés, a hatáskörök (és persze a hozzárendelt pénzforrások) átadása a helyi önkormányzatoknak tíz évet vinné előre Romániát, véli, csupán értelem és bátorság kérdése, hogy a román politikusok kiálljanak emellett – bár szerinte komoly államreformot az országban azért nem hajtottak végre az elmúlt húsz évben, mert a román politikusok attól tartottak, az jó lesz a magyaroknak.
