Fiatal a falunapos hagyomány az Olt menti nagyközségben, alig nyolcadik alkalommal gyűjtötte egybe a hat településből verbuvált község népét. Ha esett is egy keveset az eső, ha szemerkélt is, nekünk ide kell jönni, úgy vesszük, hogy ezt a rendezvényt, ami a miénk, amit értünk szerveznek, fel kell pártolnunk – nyilatkozta egy étfalvazoltáni idős férfiember.
Nem majális ez, mint régen, hanem júliális lett belőle. El kell felejteni, hogy a lekaszált füvet naponta veri az eső, itt, a sátor alatt jó "üdő" van. Ha a régebbi dáridókhoz nem is hasonlíthatott, mégis népünnepélyre sikerült a kettős falunap – értettük Berde József polgármester szavait, akit 43 cég és egyesület támogatott az anyagiak megteremtésében. Ez megerősítette abban az érzésében, hogy ilyenkor saját lábain, állami pénz nélkül is megáll ez a község. Volt most is hajnali ébresztő az étfalvi fúvósokkal, tűzoltók profiversenye (a nyertes lécfalviak szerdán indulnak szászrégeni megmérettetésre), huszárfelvonulás, fúvószenekarok műsora, s a sátor alatt az idősebbek vércukorszintjét-vérnyomását mérte a helyi diakónia. A tanulók és kicsinyek oroszlánrészt vállaltak az ünnepi műsorból, és egy külön sátorban arra vállalkoztak, hogy bárkit megtanítsanak a nemezelés technikájára. Az esti tábortűz mellett egyediként hatott harsány dalcsokruk, amelyet az iskola három pedagógusa állított össze. Ismét sütötték az ökröt, éles délkeleti szél hordozta a sátrak között a versenytétként készült tokányok illatát. Volt utcabál és tűzijáték, ahogyan engedte az időjárás.
