Újra Háromszéké Málnásfürdő

2011. július 6., szerda, Gazdaság

A nagy múltú fürdőhely az 1989-es rendszerváltás magánosítási folyamatának esett áldozatul. Gyógyforrásainak egy része ápolatlan, romokban hever meleg kádfürdője, mofettája, strandfürdője, a májbeteg gyermekek gyógyítását szolgáló szanatóriumi épülete, villáinak, vendégházainak egy része, az Ilona-villa összeomlott.

A világháború utáni málnási köznépi vagyont államosították, és 89 után olyan magánszemély tulajdonába került, aki a volt Megyei Turisztikai Hivatal privatizációját kihasználva lett fürdőtulajdonos. A történelem kegyetlen fintora, hogy az egykori volt törvényes tulajdonos Málnás községnek és a megyének vissza kellett vásárolnia saját közvagyonát, hogy menthesse Székelyföld e történelmi gyógyfürdőjét.

Az Olt turisztikai komplexum. Ez a kép fogadja a Málnásfürdőre érkezőt - Szekeres Attila felvételei

Történelmi vásár
– Szent a vásár, ma írtuk alá az adásvételi szerződést (2011. július 1. – szerk. megj.) – tájékoztatott megkeresésünkre Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, aki több alkalommal nyilatkozta, hogy történelmi fürdőhelyeink megmentése közös kötelesség. A Székely Fürdőépítő Program jegyében vásárolta vissza a megyei önkormányzat és Málnás község az "elprivatizált" málnásfürdői ingatlanokat. A hajdani fürdőtelep mentésének és újraépítésének gondolatával már több éve foglalkozik az önkormányzat, ám eddig több tényező lehetetlenítette el a vásárt, többek közt az is, hogy az ingatlanok eddigi tulajdonosa, a sepsiszentgyörgyi Olt részvénytársaság jelentős összeggel tartozott Málnás önkormányzatának. Mivel ezt sikerült törlesztenie, a rég óhajtott vásár megtörtént. A fürdőtelep 3,1 hektárnyi telkét, az Olt Szállót, mofettákat, vendéglőt és raktárhelyiségeket magában foglaló ingatlan megvételéhez szükséges összeg a megyei önkormányzat saját költségvetéséből származik, s a községi önkormányzat is saját forrásaiból tudja finanszírozni a nagy jelentőséggel bíró beruházást.

Egy kis história
Oltfej történelmi jelentőségű és jobb sorsra váró gyógyhelye a mindenkori Málnás község területén alakult ki a XVIII. század végén. A néphagyomány szerint egy pásztor rühös kecskéjét fürösztötte az itt feltörő borvízben, akkor figyeltek fel egy forrás gyógyító erejére. A bugyogókkal és fortyogókkal tarkított, mocsaras Olt menti lapály a málnási Imreh, majd a Semsey család tulajdona volt. Az Imreh család egyik tagja, Imre Honoráta az 1848–49-es magyar szabadságharc idején Háromszéken szolgáló honvédtiszt, Semsey Tamás felesége lett. Így történt, hogy a mai Málnásfürdő szívében kialakult, primitív faházakból álló gyógyfürdő neve egyik napról a másikra Semseyné bugyogójának neveztetett! A jeles asszony a málnási református templom előtt lévő sírban alussza örök álmát. A fürdő később felvette a Málnási feredő nevet, és a XIX. század utolsó harmadában, 1873-ban egy részvényekre támaszkodó fürdő-közbirtokosság tulajdonába került. Ekkor meleg borvízzel működő kádfürdőt építettek, s a már régebb kialakított egykori Lobogófürdő medencéjére ráépítették a kor szintjén modernnek nevezhető, üvegtetővel fedett hideg tükör- és "légfürdőt", mely a Herkules nevet kapta. Egy újabban megjelent székelyföldi borvizes kiadvány közölte, hogy a Herkules-fürdő egyik kabinfalán ez a négysoros állt:
"Csöppet se tanakodj azon, hogy mit csinálsz,
Ha gyötri testedet csúz vagy ischiász,
Itt van a Herkules, ucu! Ugorj bele!
Bár a hidegtől megeszen a fene!"

A lepusztult Mókus villa
Új foglalatot kaptak a legfontosabb, ivókúrára alkalmas gyógyvízforrások. A fürdő-közbirtokosságot Ötves Pál jeles sepsiszentgyörgyi gyógyszerész irányította. Az Erdélyi Kárpát Egyesület 1899-ben külön kiadványban mutatta be az id. Herepey Károly (1817–1906) neves nagyenyedi professzor és 1848–49-es honvéd hadnagy által igazgatott, fürdőorvosi szolgálattal működő Málnás Gyógyítófürdőt. Ez működtette a Neptun nevű vasas hideg fürdőt, a szénsavban gazdag Vénusz-fürdőt, valamint a magas vastartalmú tőzegsártelepet, ahol orvosi rendeletre frissen ásták a szapropeliszapot, és végezték az iszappakolásokat. A gyógyiszaptelepet ma mocsár fedi, helyét azonban ismerjük, s mint írták akkoron: "ez képezi a fürdő legkiválóbb kincsét és gyógyítóeszközét". Mű­köd­tették a századvégen már a gőzlőt vagy légfürdőt (mofettát, azaz száraz szén-dioxidos gázfürdőt). 1895-ben megépítették a szénsavgyárat, és megalakították a Siculia Részvény­társaságot. Elnökéül Háromszék vármegye jeles főispánját, Potsa Józsefet választották, aki megvásárolta a közbirtokosságtól a fürdőtelepet, létesítményeivel együtt. Jobbára Potsa számlájára írható a hely korszerűbb gyógyfürdővé fejlesztése. Az ő idejében készült a Siculia-fúrás, megkezdték vizének és szénsavgázának palackozását, majd 1904-től dugaszolni kezdték a Mária-gyógyvizet is.
Az időszakosan működő Siculia-kút kitörését Hankó Vilmos (1854–1924) parajdi származású kémikus, kolozsvári, majd budapesti tanár írta le, kémiai elemzését a Szamosújváron született Nuricsán József (1860–1914) egyetemi tanár, az Országos Kémiai Intézet egyik vezetője végezte 1899-ben. A Siculia Rt. Európa 34 városában és országában forgalmazta a híres nátrium-hidrokarbonátos gyógyvizet, kissé később, a szintén Nuricsán által szabadalmazott Siculia pasztillát, amely éppen annyi vízben lévő aktív sót, bikarbonátot tartalmazott, amennyit egy liter málnási Siculia-gyógyvíz. A Mária-forrás vizének elemzését maga Hankó végezte. Ezt a Málnás nevű kút vizével vegyítve évekkel ezelőtt rendelésre palackozták. A Siculia-kút és újabb fúrt kutak táplálják a ma is működő málnásfürdői szénsavpalackozó üzemet, amelynek őse 1899-ben kezdett termelni. A folyékony szén-dioxidot a szódavíz gyártására árusították, felhasználták az erdélyi sörgyárak, és helyben megkezdték a szárazjég gyártását is. A gyár eredeti szénsavsűrítő gépi berendezése ma is működik, s mint ilyen, ipartörténeti emlék. A társaság termékei elju­tottak Romániába, Ausztriába, Olaszországba, Bulgáriába és Törökországba is. A palackozott Siculia-gyógyvíz legnagyobb diadalának azt tekintették – írja Cserey Zoltán és József Álmos –, amikor 1911-ben a légcsőhurutos bántalmakban szenvedő Ferenc József császár orvosi javaslatra a málnásfürdői gyógyvizet használta.

Az egykori vendéglő
Lejegyeztünk Málnáson 1973-ban egy szájról szájra járó történetet, miszerint egy gyomorbajban szenvedő háromszéki öreg székely, ismeretség révén, budapesti orvoshoz jutott panaszaival. Onnan, nagy bajt sejtve, Bécsbe irányították. A bécsi belgyógyász sajnálkozott, és elmondta, hogy nem áll módjában hathatósan segíteni, mert a bajt igazából csak egy nagyon messze létező szódabikarbonátos gyógyvíz tudná enyhíteni, Erdélyországban Málnásfürdő nevű helységben! Meglepetéséből felocsúdva, de kitörő örömmel adta tudomására a bécsi orvosnak a székely, hogy – hiszi, nem hiszi – ő éppen Háromszékről érkezett Bécsbe, ahol az ajánlott gyógyvíz a patakba folyik el. Nos: ez volt a málnási Mária-gyógyvíz!
Málnásfürdő vizei a luhi Margit-, a Parádi, Czevicze-, Szolyva-, a külföldiek közül a Giesshübler-, Bilin-forrás vizével vetekednek – írta egy korabeli málnásfürdői reklámfüzet. Forráskataszterünkben jelenleg Málnásfürőn tizenegy borvízforrást tartunk nyilván. Ezek: Ilona és Mioara ivókúrára alkalmas alkalikus források, a jobbára nem működő és felújításra váró Herkules-medence, a Viktória-ivókút, a Főkút, az egykori meleg kádfürdőt tápláló forrássor, a Neptun-fürdő vagy Lábmosó-medence ("Bivalyferedő"), a vasútállomásra egykor be­vezetett Herceg-forrás vagy Állomási borvíz. Málnásfürdő nyugati részén, a Zalánpatak felé tartó gyalogösvény mellett találjuk a Somosi-borvizet, az andezitet fejtő Botosi kőbánya közelében pedig a két Padi-borvízforrást.
A Perla Covasnei (Kovászna gyöngye) és Siculia pótnevű, kereskedelmi forgalomban lévő asztali savanyúvizet a szénsavgyár területén lemélyített F1-bis fúrt kútból palackozzák. A borvízcímkén ez a kút Siculia forrás néven jelenik meg.

Az Oltfej gyöngye
Hogyan tovább? Bizonyára a folytatás mikéntje-hogyanja foglalkoztatja majd nemcsak a megyeieket és Kasléder József polgármestert, hanem Málnásfürdő lakóit is, cégeket és egyházakat, hátha valamelyest visszakaphatná egykori varázsát Oltfej gyöngye, miként arról sem kell megfeledkeznünk, hogy Málnás köz­ség önkormányzata megvalósíthatósági tanulmánnyal is rendelkezik egy majdani málnásfürdői élményfürdő kialakítására. Ennek kivitelezését semmi más, csak az anyagi alapok hiánya akadályozta.

A készülő kezelőközpont árnyékában a romló Olt Szálló

– Több esztendeje foglalkoztatott a fürdőtelep sorsa – mondta a polgármester. – Szélmalom­harcnak tűnő küszködésünk miatt többen elmarasztaltak, bíráltak, de most mégiscsak azt kell hinnem és mondanom, hogy az álmok egyszer valóra is válhatnak. Közösen biztosan sikerül újjáépíteni Málnásfürdőt, s küzdeni azért, hogy az ott alvó gyógymódok újra azokat szolgálhassák, akiknek valójában szükségük van rájuk.

Ma 15.05-kor a hírTV-ben: Nagy­anyáink feredői – Seprődi Kiss Attila és Kisgyörgy Zoltán dokumentumfilmje az egykori háromszéki gyógyfürdőkről

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 514
szavazógép
2011-07-06: Pénz, piac, vállalkozás - :

Hírbörze

A jegybank nem változtatott
A Román Nemzeti Bank legutóbbi, június 29-i ülésén sem változtatott az irányadó kamatlábon, megtartotta a 2010. május óta érvényes 6,25 százalékos szinten. A Romániában működő kereskedelmi bankok közül viszont július 1-jétől több is csökkentette a betétek után fizetett kamatot: miközben az infláció éves szintje meghaladja a nyolc százalékot, nem ritka a 4–5 százalékos hozam, amit az állam aztán meg is adóz, a kamathozam 16 százalékát elveszi.
2011-07-06: Elhalálozás - :

Elhalálozás

"A lét törékeny, olyannyira, mint a fűszálakról lágyan csüngő, kristálytiszta harmatcsepp, mely az első reggeli fuvallattal elillan."
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a kézdikővári
DACZÓ ANDRÁS
életének 62. évében elhunyt.
Temetése 2011. július 7-én, csütörtökön 15 órakor lesz a kézdikővári ravatalozóháztól.
Pihenése legyen csendes, emléke áldott.
A gyászoló család
4246762