A nagy múltú fürdőhely az 1989-es rendszerváltás magánosítási folyamatának esett áldozatul. Gyógyforrásainak egy része ápolatlan, romokban hever meleg kádfürdője, mofettája, strandfürdője, a májbeteg gyermekek gyógyítását szolgáló szanatóriumi épülete, villáinak, vendégházainak egy része, az Ilona-villa összeomlott.
A világháború utáni málnási köznépi vagyont államosították, és 89 után olyan magánszemély tulajdonába került, aki a volt Megyei Turisztikai Hivatal privatizációját kihasználva lett fürdőtulajdonos. A történelem kegyetlen fintora, hogy az egykori volt törvényes tulajdonos Málnás községnek és a megyének vissza kellett vásárolnia saját közvagyonát, hogy menthesse Székelyföld e történelmi gyógyfürdőjét.
Az Olt turisztikai komplexum. Ez a kép fogadja a Málnásfürdőre érkezőt - Szekeres Attila felvételei
Történelmi vásár
– Szent a vásár, ma írtuk alá az adásvételi szerződést (2011. július 1. – szerk. megj.) – tájékoztatott megkeresésünkre Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, aki több alkalommal nyilatkozta, hogy történelmi fürdőhelyeink megmentése közös kötelesség. A Székely Fürdőépítő Program jegyében vásárolta vissza a megyei önkormányzat és Málnás község az "elprivatizált" málnásfürdői ingatlanokat. A hajdani fürdőtelep mentésének és újraépítésének gondolatával már több éve foglalkozik az önkormányzat, ám eddig több tényező lehetetlenítette el a vásárt, többek közt az is, hogy az ingatlanok eddigi tulajdonosa, a sepsiszentgyörgyi Olt részvénytársaság jelentős összeggel tartozott Málnás önkormányzatának. Mivel ezt sikerült törlesztenie, a rég óhajtott vásár megtörtént. A fürdőtelep 3,1 hektárnyi telkét, az Olt Szállót, mofettákat, vendéglőt és raktárhelyiségeket magában foglaló ingatlan megvételéhez szükséges összeg a megyei önkormányzat saját költségvetéséből származik, s a községi önkormányzat is saját forrásaiból tudja finanszírozni a nagy jelentőséggel bíró beruházást.
Egy kis história
Oltfej történelmi jelentőségű és jobb sorsra váró gyógyhelye a mindenkori Málnás község területén alakult ki a XVIII. század végén. A néphagyomány szerint egy pásztor rühös kecskéjét fürösztötte az itt feltörő borvízben, akkor figyeltek fel egy forrás gyógyító erejére. A bugyogókkal és fortyogókkal tarkított, mocsaras Olt menti lapály a málnási Imreh, majd a Semsey család tulajdona volt. Az Imreh család egyik tagja, Imre Honoráta az 1848–49-es magyar szabadságharc idején Háromszéken szolgáló honvédtiszt, Semsey Tamás felesége lett. Így történt, hogy a mai Málnásfürdő szívében kialakult, primitív faházakból álló gyógyfürdő neve egyik napról a másikra Semseyné bugyogójának neveztetett! A jeles asszony a málnási református templom előtt lévő sírban alussza örök álmát. A fürdő később felvette a Málnási feredő nevet, és a XIX. század utolsó harmadában, 1873-ban egy részvényekre támaszkodó fürdő-közbirtokosság tulajdonába került. Ekkor meleg borvízzel működő kádfürdőt építettek, s a már régebb kialakított egykori Lobogófürdő medencéjére ráépítették a kor szintjén modernnek nevezhető, üvegtetővel fedett hideg tükör- és "légfürdőt", mely a Herkules nevet kapta. Egy újabban megjelent székelyföldi borvizes kiadvány közölte, hogy a Herkules-fürdő egyik kabinfalán ez a négysoros állt:
"Csöppet se tanakodj azon, hogy mit csinálsz,
Ha gyötri testedet csúz vagy ischiász,
Itt van a Herkules, ucu! Ugorj bele!
Bár a hidegtől megeszen a fene!"
A lepusztult Mókus villa
Új foglalatot kaptak a legfontosabb, ivókúrára alkalmas gyógyvízforrások. A fürdő-közbirtokosságot Ötves Pál jeles sepsiszentgyörgyi gyógyszerész irányította. Az Erdélyi Kárpát Egyesület 1899-ben külön kiadványban mutatta be az id. Herepey Károly (1817–1906) neves nagyenyedi professzor és 1848–49-es honvéd hadnagy által igazgatott, fürdőorvosi szolgálattal működő Málnás Gyógyítófürdőt. Ez működtette a Neptun nevű vasas hideg fürdőt, a szénsavban gazdag Vénusz-fürdőt, valamint a magas vastartalmú tőzegsártelepet, ahol orvosi rendeletre frissen ásták a szapropeliszapot, és végezték az iszappakolásokat. A gyógyiszaptelepet ma mocsár fedi, helyét azonban ismerjük, s mint írták akkoron: "ez képezi a fürdő legkiválóbb kincsét és gyógyítóeszközét". Működtették a századvégen már a gőzlőt vagy légfürdőt (mofettát, azaz száraz szén-dioxidos gázfürdőt). 1895-ben megépítették a szénsavgyárat, és megalakították a Siculia Részvénytársaságot. Elnökéül Háromszék vármegye jeles főispánját, Potsa Józsefet választották, aki megvásárolta a közbirtokosságtól a fürdőtelepet, létesítményeivel együtt. Jobbára Potsa számlájára írható a hely korszerűbb gyógyfürdővé fejlesztése. Az ő idejében készült a Siculia-fúrás, megkezdték vizének és szénsavgázának palackozását, majd 1904-től dugaszolni kezdték a Mária-gyógyvizet is.
Az időszakosan működő Siculia-kút kitörését Hankó Vilmos (1854–1924) parajdi származású kémikus, kolozsvári, majd budapesti tanár írta le, kémiai elemzését a Szamosújváron született Nuricsán József (1860–1914) egyetemi tanár, az Országos Kémiai Intézet egyik vezetője végezte 1899-ben. A Siculia Rt. Európa 34 városában és országában forgalmazta a híres nátrium-hidrokarbonátos gyógyvizet, kissé később, a szintén Nuricsán által szabadalmazott Siculia pasztillát, amely éppen annyi vízben lévő aktív sót, bikarbonátot tartalmazott, amennyit egy liter málnási Siculia-gyógyvíz. A Mária-forrás vizének elemzését maga Hankó végezte. Ezt a Málnás nevű kút vizével vegyítve évekkel ezelőtt rendelésre palackozták. A Siculia-kút és újabb fúrt kutak táplálják a ma is működő málnásfürdői szénsavpalackozó üzemet, amelynek őse 1899-ben kezdett termelni. A folyékony szén-dioxidot a szódavíz gyártására árusították, felhasználták az erdélyi sörgyárak, és helyben megkezdték a szárazjég gyártását is. A gyár eredeti szénsavsűrítő gépi berendezése ma is működik, s mint ilyen, ipartörténeti emlék. A társaság termékei eljutottak Romániába, Ausztriába, Olaszországba, Bulgáriába és Törökországba is. A palackozott Siculia-gyógyvíz legnagyobb diadalának azt tekintették – írja Cserey Zoltán és József Álmos –, amikor 1911-ben a légcsőhurutos bántalmakban szenvedő Ferenc József császár orvosi javaslatra a málnásfürdői gyógyvizet használta.
Az egykori vendéglő
Lejegyeztünk Málnáson 1973-ban egy szájról szájra járó történetet, miszerint egy gyomorbajban szenvedő háromszéki öreg székely, ismeretség révén, budapesti orvoshoz jutott panaszaival. Onnan, nagy bajt sejtve, Bécsbe irányították. A bécsi belgyógyász sajnálkozott, és elmondta, hogy nem áll módjában hathatósan segíteni, mert a bajt igazából csak egy nagyon messze létező szódabikarbonátos gyógyvíz tudná enyhíteni, Erdélyországban Málnásfürdő nevű helységben! Meglepetéséből felocsúdva, de kitörő örömmel adta tudomására a bécsi orvosnak a székely, hogy – hiszi, nem hiszi – ő éppen Háromszékről érkezett Bécsbe, ahol az ajánlott gyógyvíz a patakba folyik el. Nos: ez volt a málnási Mária-gyógyvíz!
Málnásfürdő vizei a luhi Margit-, a Parádi, Czevicze-, Szolyva-, a külföldiek közül a Giesshübler-, Bilin-forrás vizével vetekednek – írta egy korabeli málnásfürdői reklámfüzet. Forráskataszterünkben jelenleg Málnásfürőn tizenegy borvízforrást tartunk nyilván. Ezek: Ilona és Mioara ivókúrára alkalmas alkalikus források, a jobbára nem működő és felújításra váró Herkules-medence, a Viktória-ivókút, a Főkút, az egykori meleg kádfürdőt tápláló forrássor, a Neptun-fürdő vagy Lábmosó-medence ("Bivalyferedő"), a vasútállomásra egykor bevezetett Herceg-forrás vagy Állomási borvíz. Málnásfürdő nyugati részén, a Zalánpatak felé tartó gyalogösvény mellett találjuk a Somosi-borvizet, az andezitet fejtő Botosi kőbánya közelében pedig a két Padi-borvízforrást.
A Perla Covasnei (Kovászna gyöngye) és Siculia pótnevű, kereskedelmi forgalomban lévő asztali savanyúvizet a szénsavgyár területén lemélyített F1-bis fúrt kútból palackozzák. A borvízcímkén ez a kút Siculia forrás néven jelenik meg.
Az Oltfej gyöngye
Hogyan tovább? Bizonyára a folytatás mikéntje-hogyanja foglalkoztatja majd nemcsak a megyeieket és Kasléder József polgármestert, hanem Málnásfürdő lakóit is, cégeket és egyházakat, hátha valamelyest visszakaphatná egykori varázsát Oltfej gyöngye, miként arról sem kell megfeledkeznünk, hogy Málnás község önkormányzata megvalósíthatósági tanulmánnyal is rendelkezik egy majdani málnásfürdői élményfürdő kialakítására. Ennek kivitelezését semmi más, csak az anyagi alapok hiánya akadályozta.
A készülő kezelőközpont árnyékában a romló Olt Szálló
– Több esztendeje foglalkoztatott a fürdőtelep sorsa – mondta a polgármester. – Szélmalomharcnak tűnő küszködésünk miatt többen elmarasztaltak, bíráltak, de most mégiscsak azt kell hinnem és mondanom, hogy az álmok egyszer valóra is válhatnak. Közösen biztosan sikerül újjáépíteni Málnásfürdőt, s küzdeni azért, hogy az ott alvó gyógymódok újra azokat szolgálhassák, akiknek valójában szükségük van rájuk.
Ma 15.05-kor a hírTV-ben: Nagyanyáink feredői – Seprődi Kiss Attila és Kisgyörgy Zoltán dokumentumfilmje az egykori háromszéki gyógyfürdőkről
