Mint a képviselőnő az MTI-nek elmondta, tegnap közös sajtóértekezletet tartottak az EP strasbourgi székházában Roberta Angelilli és Luisa Morgantini olasz EP-képviselőkkel, valamint Franco Frattinivel, az EU legfőbb végehajtó testületének, az Európai Bizottságnak az igazságügyi kérdésekben illetékes alelnökével. A sajtótájékoztatón Angelilli arra helyezte a hangsúlyt, hogy a romák közül sokan az olasz városok utcáin koldulnak — gyakran gyermekeiket is erre kényszerítve —, valamint különböző bűncselekményeket követnek el. Járóka Lívia szerint nem a kisstílű bűnözés jelenségében kell megragadni a probléma gyökerét, hanem a romák elleni kirekesztési gyakorlatban, az iskolai elkülönítésben, a munkalehetőségek hiányában. Ezeknek az embereknek a számáról csak hozzávetőleges becslések vannak forgalomban, számukat néhány százezer és egymillió közöttire teszik. Egy adat szerint húszezer, zömmel romániai gyökerű roma gyerek nem tesz eleget Olaszországban iskolalátogatási kötelezettségének — mondta el Járóka Lívia. Emlékeztetett arra, hogy miután Románia időközben EU-taggá vált, az onnan érkezett romák számára létesített — nyomorúságos körülményeket jelentő — fogadótáborokat felszámolták, de ezzel semmit nem oldottak meg, mert a nincstelenek gyakran csak alkalmi szálláshelyet találnak maguknak, nemegyszer illegális módon. A magyar EP-képviselőnő szerint ideje lenne, hogy az EU-bizottság, valamint a tagállamok kormányait megjelenítő Európai Tanács érdemben foglalkozzék a problémával, amely nem csak Olaszországban létezik. Az uniónak — mondta — az esélyegyenlőségi törekvések jegyében tevékenységi tervet kell kidolgoznia, és azok teljesítését számon kellene kérnie az érintett országok kormányától. A fejlesztési támogatások odaítélésénél szempontként kellene figyelembe venni, hogy mely programok célozzák a szegregáció leküzdését.