Csak kicsit szépült az érettségi kép
Országos összesítés lapzártáig nem készült, de annyit tudni, hogy összesen 25 megyében emelkedett az átmenők száma. Általában igen kevés érettségiző jegye nőtt a fellebbezés utáni újraértékeléssel, sok esetben csökkent, egy kolozsvári diák pedig meg is bukott.
A biológia dolgozatát óvta meg, amire 6,01-es jegyet kapott, az újrajavítás után azonban csak 4,80-at, és ezt már nem támadhatja meg. Kolozs megyében egy százaléknál kevesebbel, 54,07 százalékról 54,91 százalékra emelkedett az érettségi átjutási arány: 441 általános jegy nőtt, 332 csökkent, 1527 nem változott. A fellebbezések után a sikeres érettségizők száma 50-nel nőtt, 3238-ról 3288-ra. Maros megyében az óvások után az átmenési arány mindössze 0,75 százalékkal javult, az 1870 óvás közül 221 esetben nőtt, 319 esetben csökkent a jegy. Hargita megyében többen jártak jól: 370 esetben nőtt és 73 esetben csökkent a jegyük a fellebbezőknek, a végeredmény 3,27 százalékkal jobb. Beszterce-Naszód megyében 2,36 százalékot javult az átmenők aránya, de két tanár ellen hivatali visszaélés miatt bűnvádi kivizsgálást indítottak. Szilágy megyében kilenc diáknak sikerült az érettségije a fellebbezés után, az átmenési arány néhány tizedszázalékkal nőtt. Bihar megyében a tanfelügyelőség indított vizsgálatot, miután egy nagyváradi diáklány az érettségin eredetileg 5,90-et kapott matematikából, óvás után jegyét 8,45-re emelték, a harmadik bizottság felmérése után pedig 8,55-öt kapott.
A diákokat hibáztatják
Nem a szülők, nem a társadalom, a tanárok vagy a tanügy-minisztérium, hanem maguk a diákok hibáztathatók az idei érettségi eredményekért – véli az ország lakosságának túlnyomó része. A Felmérő- és Stratégiai Intézet által elvégzett közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 42 százaléka véli úgy, hogy a kudarcért a diákok okolhatók. A válaszadók csupán 16 százaléka hibáztatja a tanügyi rendszert, 13 százalék a tanárokat, 9 százalék a minisztériumot.
Felkészültebb kormány kell
Emil Boc kormányának lemondását kérte tegnap Cătălin Ivan, az SZDP EP-frakciójának vezetője, mivel az európai alapok alig 11–12 százalékát sikerült lehívniuk, Románia kétszer annyi pénzt fizet be a közösségi kasszába, mint amennyit kivesz belőle. Ivan külön-külön bemutatta minden tárca európai pályázati teljesítményét: a regionális fejlesztési minisztérium 21 százalékot hozott a megpályázható összegekből, de a pénzek felét elveszíti, mivel a vidékre továbbított utasítások és intézkedések hibásak voltak. A környezetvédelmi tárca a rendelkezésére álló 21 milliárd lejből alig 1,9 milliárdot, azaz 9,86 százalékot fizetett ki a pályázóknak, a közlekedési tárca 2,61 százalékot, a mezőgazdasági minisztérium lehívási aránya pedig 19 százalékos. A gazdasági és kereskedelmi tárca 12,58 százalékot teljesített, a munkaügy 19,1-et, a közigazgatás 7,4-et, ezért ilyen lassú a fejlődés mindenütt.