Ennek megvalósulása a jövőbeni jó vagy rossz döntéseinktől függ – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes szombaton Marosfőn a 8. EU-tábor utolsó szakmai napján tartott előadásában. Arra hívta fel a figyelmet, az Erdélyben élő nemzetiségek, együttélése a múltban sem spontánul, sorsszerűen alakult ki, hanem az adott nemzetiségek által meghozott döntésekre, az általuk kiküzdött olyan jogokra, szabályrendszerekre épült, mint a székely és a szász autonómia vagy a vallásszabadságot kimondó 1568-as tordai törvény. Markó leszögezte: a multikulturalitás lehet a járható út Erdély számára a jövőben is, ez azonban egy olyan együttélést feltételez, amely újabb és újabb szabályok, normák, intézmények kialakítása által biztosítja a kultúrák egymásmellettiségét. Szeretném Erdély multikulturális jellegét jövőnek látni, ám ez csupán egy lehetséges változat: Erdélynek ugyanis többféle jövője lehet – figyelmeztetett Markó Béla, aki szerint ennek megvalósítása ma jelentős mértékben függ az RMDSZ-től.

Maros megye tagsága jogos
Maros megye gazdaságilag olyan helyzetben van, ami feljogosítja arra, hogy a Székelyföld régió tagja legyen – jelentette ki Péter Ferenc, Szováta polgármestere, az RMDSZ Székelyföldi Önkormányzati Tanácsának elnöke a marosfői EU-táborban. Kifejtette, jelenleg közös összefogás van Székelyföld ellen, ezért lényeges, hogy a régió közös érdekeket képviseljen, emellett gazdasági szempontból is előnyös a régiókon belüli együttműködés. Az önkormányzati testületek létrehozása ezt a célt szolgálja – hangsúlyozta.

Kárpát-medencei Magyar Nyári Egyetem
Első alkalommal rendezi meg a Kárpát-medencei Magyar Nyári Egyetemet az Eötvös Loránd Tudományegyetem. A július 10-től 18-ig tartó programokra Erdélyből, Kár­pátaljáról, a Felvidékről és a Délvidékről érkeztek magyar ajkú fiatalok. A nyári egyetem célja, hogy a hallgatók anyanyelvükön vehessenek részt a kifejezetten nekik szervezett szakmai képzésben – ezzel is erősítve nyelvi integritásukat –, és a sokszínű kulturális programnak köszönhetően bepillantást nyerhessenek Budapest pezsgő diákéletébe. Az Egységben a tudomány mottóval szervezett programot négy szekcióban rendezik: a jogtudományi a jogállam és az egyéni autonómia témakörével foglalkozik, a humán tudományi témája a humán és a természettudományok metszéspontjai, a természettudományi a természettudományban megjelenő modelleket veszi sorra, míg az informatikai az informatika modern technológiáit tekinti át. A nyári egyetem lezárásaként a hallgatók megtekintik a Pannonhalmi Apátságot, majd felkeresik a neves apátsági borászatot és pincészetet, ahol borkóstolón vesznek részt.

A lengyel államfő bocsánatot kért
Bronislaw Komorowski lengyel államfő ismételten bocsánatot kért a zsidó lakosság ellen elkövetett 1941-es tömeggyilkosságért az egykori gyászos esemény 70. évfordulóján a mészárlás helyszínén rendezett megemlékezésen. A lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetének 2003-ban lezárt vizsgálata szerint legkevesebb 340 zsidó lakost öltek meg kegyetlen módon 1941. július 10-én Jedwabnéban. A bizonyítékok és tanúvallomások szerint a tömeggyilkosságot helybeli lengyel polgári személyek egy csoportja követte el, minden bizonnyal a megszálló náci németek sugallatára. Az áldozatok közül mintegy 300-at – férfiakat, nőket, gyermekeket – élve elégettek egy csűrben, 40-et pedig agyonvertek. Az áldozatok emlékművénél rendezett tegnapi megemlékezésen megjelent Aleksander Kwasniewski volt lengyel elnök is, aki a tíz évvel ezelőtti jedwabnei rendezvényen bocsánatot kért a zsidóságtól. Ott volt Tadeusz Mazowiecki, a rendszerváltás utáni első miniszterelnök, valamint idén először a katolikus egyház képviselője is, Mieczyslaw Cislo püspök, a lengyel katolikus püspöki konferenciának a zsidósággal folytatott párbeszédért felelős tagja.