A Chicagói Egyetem tudósai kilencvenévi munkával elkészítették az ősi mezopotámiai nyelv, az akkád meg annak babiloni és asszír dialektusa huszonegy kötetes szótárát. Ezt a nyelvet kétezer éve senki sem beszéli, de agyagtáblák, kőbe vésett feliratok megőrizték, és az elmúlt kétszáz évben sikerült megfejteni a szövegek jelentését.
Hammurápi fekete bazaltból faragott törvénytáblája a világ első jogi irata is – Kr. e. 1792–1752
Ezen a nyelven irányította a Kr. e. 24. században Nagy Sargon akkád király a világ feltehetően első birodalmát, és ezt a nyelvet használta Kr. e. 1700 táján Hammurápi is, hogy megalkossa az emberiség mai ismeretek szerint első törvénykönyvét. Ezen a nyelven született a Gilgames-eposz, a világirodalom legősibb remeke, és ezen a nyelven vigasztalta a folyton szülőföldje zöld vidékei után sóvárgó feleségét II. Nabú-kudurri-uszur, vagy más néven Nabukodonozor babilóniai uralkodó, mielőtt megépíttette az ókori világ egyik csodáját, Szemirámisz függőkertjét. Az akkádot használták különböző vállalkozásokhoz, például a földek öntözése, a megtermelt gabona szállítása és jövendőmondás során. A babilóniai szövegekben határozott utasítások találhatóak arra vonatkozóan is, hogyan kell kiolvasni a jövőt egy leölt juh májából.
Nemrég történészek, régészek és az ősi sémi nyelvek szakértői értekezletükön méltatták a szótárat, amelyről Gil Stein, az egyetem Keleti Intézetének igazgatója azt mondta, hogy "nélkülözhetetlen kutatási segédlet bármely tudós számára, aki a mezopotámiai civilizáció írásos emlékeit akarja kutatni". Jerrold Cooper, a Johns Hopkins Egyetem sémi nyelvekkel foglalkozó emeritus professzora szerint a szótár jelentősége felmérhetetlen. "Az ékírás leggazdagabb tárháza" – utalt a suméroknak a Kr. e. negyedik évezredben Mezopotámiában kialakult írására. Valószínűleg ez volt a világ első írásrendszere, azok a városállamok pedig, amelyek a mai Irak és részben Szíria területén, a Tigris és az Eufrátesz folyó mentén kialakultak, a legrégebbi városi, írást használó civilizációk.
A szótár 28 000 olyan, a Kr. e. 2500 és Kr. u. 100 között használt szót tartalmaz, amelynek sikerült megfejteni különböző jelentésárnyalatait. A precíz, aprólékos kutatómunkával létrehozott nagy mű címe – Chicagói Asszír Szótár – azonban furcsa módon idejétmúlt, téves. Amikor James Henry Breasted, a Keleti Intézet alapítója 1921-ben elkezdte a munkát, a rendelkezésére álló írott anyag jelentős részét asszír uralkodókhoz kötötték. A bibliai utalások is azt a benyomást erősítették, hogy az asszír megjelölés az ókori sémi nyelvek többségének a szinonimája, ezért máig rendszeresen használják kutatások megjelölésekor. Valójában azonban a mezopotámiai alapnyelv az akkád.
Maga a szótár inkább nevezhető enciklopédiának, mintsem szavak és meghatározások átfogó gyűjteményének. Sok olyan szó után, amelynek több jelentése van, és kiterjedt történelmi gondolattársításra kínál lehetőséget, több oldalnyi irodalmi, jogi, vallási, a gazdasági és a mindennapi életben használatos beszédből vett idézet következik. Az "umu" szóhoz, amelynek a jelentése nap, például tizenhét oldalnyi szöveg tartozik. A rabszolgát jelentő "ardu" szó után részletes ismertetés található a mezopotámiai rabszolgaságról, annak a helyi kultúrában betöltött szerepéről. Az pedig megítélés dolga, hogy miként vélekedik valaki egy társadalomról, amelynek egyik legsokoldalúbb igéje a "kalu", amely jelentheti azt, hogy fogva tartani, de azt is, hogy halasztani, visszatartani, őrizni, félbeszakítani – és így tovább. A "di nu" kifejezés, akárcsak az angol case szó – mutatott rá Jerrold Cooper a The New York Timesnak –, utalhat perre, jogi keresetre, ítéletre vagy általában a jogra. "Minden szó, minden kifejezés egy, a kultúrára nyíló ablak" – fogalmazott Martha T. Roth, aki 1979-től dolgozott a szótáron, és 1996 óta a főszerkesztője volt.
Még egy holt nyelv is válthat ki élénk vitákat, ahogy a munkálatokban hosszú ideig részt vevő Matthew W. Stolper, a Chicagói Egyetem professzora írta egyszer. A szótárban lévő fordítások szerinte széles skálát fognak át "a megkérdőjelezhetetlen bizonyítékon alapuló megállapításoktól a bizonytalan adatra támaszkodó provokatív feltételezésekig". Martha T. Roth megfogalmazása szerint a szótár "az az alap, amelyre minden egyéb (Mezopotámiával kapcsolatos) kutatás épül", de készítői sose mondták azt, hogy "az utolsó szót" jelenti a tudománynak ezen a területén.
Felmerül a kérdés, hogy miért tartott olyan sokáig az elkészítése? James Henry Breasted kezdetben hatkötetes szótárat tervezett, de a szavak és a használatukat bemutató példák feljegyzése csaknem kétmillió indexkártyára igen időt rabló feladat volt a professzor és tanítványai számára, akiknek emellett egyéb dolguk is akadt. Ráadásul a munka végeérhetetlennek látszott, mert a régészeti ásatások újabb és újabb ismeretlen szavakat vagy ismert szavak újabb jelentéseit produkálták. A II. világháború után a hatalmas vállalkozást átszervezték, és a munka felgyorsult. 1956-ban megjelent az első kötet. Ezt 55 év alatt még húsz követte A. Leo Oppenheim, majd Erica Reiner és végül Dr. Roth szerkesztésében.
A teljes szótár az Egyesült Államokban 1995 dollárért vehető meg, egyes köteteinek az ára pedig 45 és 510 dollár között váltakozik. Ingyen is rendelkezésre áll ugyanakkor az interneten.
