Grüman Róbert, a Hárit elnöke a három évvel ezelőtti célt is megfogalmazta, azt szeretnék, ha az évek során a zabolai tábor valódi szabadegyetemmé nőné ki magát.
Csütörtök este a tábor vendége volt László Attila, a Csillag születik idei győztese, akivel a táborlakók a tehetségről, szorgalomról és kitartó munkáról beszélgettek. Tegnap délelőtt Sógor Csaba EP-képviselő és Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke, kulturális és örökségvédelmi miniszter tartott előadást Fiatalok foglalkoztatása az EU munkaerőpiacán, illetve Új fejezet az RMDSZ-ben és az erdélyi magyar ifjúságpolitikában címmel.
Sógor Csaba elmondta: ebben nincsenek kötelező EU-s irányelvek, a foglalkoztatottság és a munkaügy tagállami hatáskörbe tartozik. Szerinte nagyon fontos két-három világnyelv elsajátítása, de lényeges egy második szakma ismerete is. Sógor azt is elmagyarázta, miért jutott állami csődbe Görögország. Ott volt tizenötödik havi nyugdíj, külön juttatást fizettek azért, hogy az alkalmazott pontosan bemenjen munkába stb., s ezt a jóléti társadalmat hosszú távon nem lehet fenntartani, nem lehet kétszer annyit költeni, mint amennyit keresünk. Egy olyan világ felé haladunk – hangsúlyozta –, amelyben a biztonsági tényezők egyre inkább kockázati tényezők lesznek. A tanügy liberalizálódásával azt értük el, hogy termeltünk egy csomó úgymond munkanélkülit, hiszen szociológusból, pszichológusból, kommunikátorból van bőven, de például az EP-ben nincs egy olyan politikus, akinek műszaki végzettsége is volna. Ha a huszonhét EU-s országot végignézzük, las­san Német­ország­ban és Fran­ciaországban is rosszabb a közbiztonság, mint nálunk, ma már nem Románia az EU legkorruptabb országa, és a gazdasági csőd szempontjából is vannak olyan államok, amelyek rosszabbul állnak Ro­mániánál. Most jobb fiatalnak lenni, mint 1989 előtt volt, hiszen van Eras­mus-programotok, utazhattok szabadon, körbejárhatjátok a világot – vélekedett a mai erdélyi fiatalok lehetőségeiről Só­gor. Az EU tagországai közül Len­gyelországot emelte ki példaként, ahol nincs gazdasági stagnálás, nem verték szét a paraszttársadalmat, nem volt kollektív gazdaság, s 1989 után arra figyeltek, hogy a kis- és középvállalkozókat ne nyomorítsák meg, végrehajtották a közigazgatás reformját, elvégezték az or­szág újrafelosztását, és mertek kockáztatni. Mindenki dicséri a lengyeleket, de senki nem meri ezt az utat követni – mondotta Sógor. Előadása végén az általa futtatott gyakornoki programot ismertette, arra biz­tatva a fiatalokat, pályázzanak, hiszen egy hónapot tölthetnek ezáltal Brüsszelben, megismerkedhetnek az ottani világgal.
Kelemen Hunor köszönetet mondott a Hárit-tagoknak a tisztújító kongresszus előtti támogatásért, életképesnek és eredményesnek nevezve a két szervezet közötti partneri kapcsolatot. A bizalom az az érték, amelyre építeni lehet közép- és hosszú távú célokat, a bizalom a pénznél is fontosabb – hangsúlyozta a szövetségi elnök. Nyitni kell a fiatalok felé – mondta Kelemen –, lehetőséget kell adni számukra, hogy dolgozzanak. Ismerni kell az emberek problémáit, s ebben nagy szerepe volt az Erdélyi konzultációnak, amelyből az ifjúsági szervezetek is kivették részüket. Szembesülni kell azzal, hogy mit vár el tőlünk a magyar közösség, még akkor is, ha kritikát kapunk – mondotta Kelemen –, az erdélyi magyar társadalom prioritási listája az utóbbi három évben a gazdasági válság miatt megváltozott. Ha néhány évvel ezelőtt a prioritás az identitással, a magyar egyetemmel, a nyelvhasználattal, a kisebbségi és tanügyi törvénnyel kapcsolatos volt, addig ma előtérbe kerültek a gazdasági-szociális problémák, a munkahelyek, a fizetések, a szociális biztonságérzet, az egészségügy. Ezt követően Kelemen az új tanügyi törvény előnyeit ecsetelte. Majd a kisebbségi törvényről szólva azt mondotta, ha a tanügyi jogszabályra tíz évet tudtak várni, akkor egy jó kisebbségi törvény megszületésére is várhatnak még egy-másfél évet az eddigi öt esztendő után. A szövetségi elnök fontosnak ítélte a transzszilván értékeket, ide sorolta az önálló, független erdélyi politikát, amit folytatni kell, a nyitottságot, a befogadókészséget, az identitásunkhoz való ragaszkodást, a párbeszédet és a toleranciát.
Arra a kérdésre, hogy miként szándékoznak visszanyerni a választók bizalmát, Kelemen Hunor kifejtette, őszintén kell elmagyarázni az embereknek, hogy szükség volt a megszorító intézkedésekre.