A mezőgazdasági minisztérium 2012-től a húsmarhatartás támogatását tervezi. Az uniós csatlakozási szerződés hetedik, lezárt fejezetében az áll, hogy Romániában összesen 150 000 anyatehén részesülhetne támogatásban, 85 000 növendék pedig hizlalási és vágási prémiumot kaphatna.
A román féltől függ a támogatások alkalmazása, kifizetése – erősítette meg megkeresésünkre Dacian Cioloş uniós mezőgazdasági biztos. Ha a román kormány stratégiailag fontos ágazatnak tekintené a marhahús termelését, az unió szakbizottságának nem lenne ellenvetése a bevezetésük ellen. A háromszékiek ez irányú kérését támogatja Tánczos Barna államtitkár is, aki munkacsoportot nevezett ki a hazai támogatási rendszer kidolgozására. Ugyanakkor felkérte a háromszéki igazgatóság állattenyésztő szakembereit, hogy segítsenek adatgyűjtéssel az egyes uniós országokban alkalmazott támogatási formákról. Az igényelt anyag elkészült, ebből közlünk részleteket, elsőként a magyarországi támogatásokat ismertetjük, majd a Franciaországban alkalmazott támogatási rendszert ismerhetik meg a Gazdakör olvasói.
A magyar támogatások célja a hústermelésre szarvasmarhát tartó gazdák méltányos jövedelmi szintjének biztosítása. A szarvasmarhához kötődő prémiumtámogatások igénybevételéhez az Integrált Ellenőrzési Rendszer által előírt nyilatkozatot szükséges tenni, amely a földterületre (nagysága, hasznosítás, termelt növényi kultúrák) és az élő állatra (fajta, korcsoport, egyedi azonosítók) vonatkozik. A támogatást igénylő termelő vállalja, hogy pontos adatokat szolgáltat a földterületére, a tartott állatok számára, nemére és korcsoportjára vonatkozóan a fülszám megadásával, naprakész nyilvántartást vezet gazdaságában az állatállományáról (születés, betegség, elhullás), az egyes támogatásoknál feltüntetett kötelező tartási időszak alatt a birtokon tartja a támogatásban részesülő állatot.
Azon állatok számára, amelyekre a termelő speciális húsmarha- (vágómarha) prémiumot és anyatehén-prémiumot kaphat, a támogatást az úgynevezett fajlagos állománysűrűség szabályozza. Ez az állategységek számának, valamint annak a gazdaságon belüli takarmánytermő területnek az arányát jelenti, amely a gazdaság összes szarvasmarhájának, juhának és kecskéjének takarmányozását szolgálja. A fajlagos állománysűrűségre a takarmánytermő területen az 1,8 nagyállategység/hektár érvényes (NAE/ha). Takarmánytermő területnek minősül a gazdaságnak az a területe, amely egy éven belül legalább január elsejétől július 31-ig a szarvasmarhatartás rendelkezésére áll.
Nem tartoznak ide többek között azok a területek, amelyek termékei EU-forrásokból részesülnek támogatásban (pl. gabonára vagy silókukoricára juttatott területalapú támogatás, száraztakarmány-támogatás, vetőmag-támogatás). Ha az állattartó ilyen támogatást nem igényelt, ezek a területek is hozzászámíthatók a takarmánytermő területhez, de csak abban az esetben, ha a terményt (pl. árpa) a megnevezett gazdaságban takarmányként hasznosítják. Minden év elején el kell dönteni, hogy pl. a silókukorica-terület a takarmánytermő területhe, vagy a gabonaterülethez számít-e. Állatsűrűségi kritérium: bika, üsző, tehén és egyéb, kétévesnél idősebb szarvasmarhák: 1,0 NAE, szarvasmarhák 6 hónapos és 2 éves kor között: 0,6 NAE, anyajuh: 0,15 NAE.
Az egyes tagországok meghatározhatják azt az állatlétszámhatárt is, amely alatt nem folyósítják a támogatást, de az nem lehet nagyobb háromnál.
Támogatástípusok
* Speciális húsmarhaprémium – hízottbika-tartási támogatás. Ebben a mezőgazdasági üzemek, gazdaságok tulajdonosai, jogi és magánszemélyek egyaránt részesülhetnek. Csak hústermelés céljára hasznosított hímivarú (kasztrált és kasztrálatlan) szarvasmarhára fizethető (fajtakorlátozás nincs). A tinó az állat élete során kétszer részesülhet támogatásban: először a 9 hónapos kor, másodszor pedig a 21 hónapos kor elérése után, a bika egyszer, a 9 hónapos kort követően. A növendék bikák egyszeri prémiumának igényléséhez tehát valamelyik másik uniós tagállamban vagy harmadik országba történő szállítása esetén az állatnak legalább kilenc hónaposnak kell lennie. Ez a minimális kor érvényes a vágóhídon történő értékesítés esetében is. Erre a típusú támogatásra Magyarországon 94 620 állat jogosult. A támogatási jogosultság egy gazdaságra, termelőre vonatkoztatva korlátozható. Valamennyi tagország saját hatáskörében dönthet úgy, hogy a termelők jogosultságát a 90-es állatlétszámhatár-korlátozáshoz kötik. A prémium állatsűrűségi határokhoz kötött, az részesülhet benne, akinek birtokán az állatsűrűség nem lépi túl az 1,8 NAE/takarmánytermelő terület/hektár határt. Eleget kell tenni a két hónapos, birtokon tartási kötelezettségnek az igénylés napjától számítva.
* Anyatehén- (borjas tehén) prémium. Erre a támogatásra kizárólag a hús- és kettős hasznosítású vagy hús-tej keresztezésű tehén, illetve olyan vemhes üsző fogadható el, amely hústermelés céljából ellik borjút. A fajtatiszta, tejhasznú fajtájú tehenek esetében nem lehet anyatehén-prémiumot igényelni, de a magyartarkára, mivel kettős hasznosítású, igen. A prémiumjogosultság ez esetben is az 1,8 NAE/takarmánytermő állatsűrűségi kritériummal korlátozott, és a termelőnek eleget kell tennie a hat hónapos birtokon tartási kötelezettségnek is, amely a támogatási kérelem benyújtásának napjától számítandó. Magyarországon évente 117 000 egyed támogatható, a támogatás a 2006-os évben egyedenként 30 900 forint volt.
* Vágási prémium. Prémiumban részesülhet a szarvasmarhatartó gazda minden, uniós vágóhídon leadott vagy az EU területén kívülre exportált élő szarvasmarha után. Ennél a támogatásnál nincs fajta vagy ivar szerinti megkülönböztetés, életkor szerinti különbségek azonban a támogatás mértékénél előírtak. Így 2006-ban a felnőtt marhákat (nyolc hónaposnál idősebb bikák, tinók, tehenek és üszők után) egyedenként 12 400 forinttal támogathatták. A borjak (160 kilós vágott testsúlyúnál és hét hónaposnál fiatalabb borjak) után 7700 forint támogatást fizettek egyedenként. Az országos felső határ 141 560 felnőtt és 94 440 borjú évente.
* Szezonalitást csökkentő prémium. E speciális húsmarhaprémiumhoz kapcsolt támogatási formának elsősorban azon tagállamokban (pl. Írországban) van jelentősége, ahol extenzív tartáson alapuló vágómarha-előállítás folyik. A támogatás célja, hogy a legelőről egyszerre lekerülő állatok vágását időben elhúzódóbbá tegye. Ha az adott tagállamban a szeptember elseje és november 30. között levágott kasztrált, hímivarú állatok száma meghaladja a hímivarú szarvasmarhák éves vágásának 35 százalékát, szezonalitást csökkentő támogatást kaphatnak azok a hímivarú állatok, amelyeket a következő év január elseje és április 30. között vágtak le. Magyarországon – akár a tagállamok többségében – képtelenek megfelelni az igénybevételi előírásoknak.
* Külterjes termelést ösztönző prémium (extenzifikációs támogatás). A támogatás célja az extenzív állattartás ösztönzése. Azok a termelők jogosultak az igénybevételre, akik már részesültek speciális húsmarha- vagy anyatehén-támogatásban, és az adott naptári évben az extenzifikációs prémium állatsűrűségi kritériumait teljesíteni tudják. Ez nem más, mint hogy a gazdaság állatsűrűségi mutatója kisebb, mint 1,4 NAE/takarmánytermő terület/hektár. A termelő extra prémiumot vehet fel a támogatásra jogosult állatai után, fontos kritérium azonban, hogy az állatsűrűség kiszámításához használt takarmánytermő terület legalább felének gyepnek kell lennie.
* Kiegészítő támogatás. E támogatás felhasználását országos hatáskörben lehet szabályozni, igazodva az uniós országonként eltérő termelési sajátosságokhoz. A kifizetés állatlétszám vagy termőterület alapján zajlik. Az állatlétszám alapján nyújtott támogatásnál a tagországok szuverén joga dönteni az egyedenkénti támogatás mértékéről. A területalapon meghirdetett támogatásnál azonban a támogatás nem haladhatja meg a hektáronkénti felső határt. A tagországok egyetlen kifizetési forma esetén sem léphetik túl az előre meghatározott össztámogatási összeget.
