Kiemelte: bebizonyosodott, hogy ezek a kormányok adósították el az országot hibás döntéseikkel, amelyek mögött "részint alkalmatlanság, részint korrupció és magánérdek" állt. Szijjártó Péter aláhúzta: azt fogja javasolni, az albizottság vizsgáltassa meg, hogy ezekért a politikai bűnökért milyen jogi felelősségre vonási lehetőség áll fenn.
Szijjártó Péter az albizottsági ülésen kifejtette: az albizottság feltárta, hogy "az elmúlt nyolc év szocialista kormányai a végletekig eladósították, kiszolgáltatták Magyarországot, világossá vált, hogy e mögött semmilyen világgazdasági vagy nemzetközi gazdasági szükségszerűség nem volt". Aláhúzta: a világgazdasági válság először 2008-ban hatott a magyar gazdaságra, s akkor jóval kisebb hatást gyakorolt volna, ha az akkori szocialista kormányok vezetői a válságra való felkészüléssel lettek volna elfoglalva ahelyett, hogy arról beszéltek, Magyarországot nem fogja elérni a válság. Kijelentette, "egyértelműen a szocialista kormányok rossz gazdaságpolitikai döntései vezettek az államadósság jelentős mértékű megnövekedéséhez", egyrészt alkalmatlan gazdaságpolitikai vezetői voltak az elmúlt nyolc év szocialista kormányainak, "a pénzügyminiszterek egytől egyig kisebb-nagyobb fokú alkalmatlanságról tettek tanúbizonyságot", rossz gazdaságpolitikai döntéseket hoztak. Másrészt "az a fajta korrupció, amely elhatalmasodott az elmúlt nyolc év kormányain, azt látszik bizonyítani, hogy az államadósság megnövekedését okozó döntések mögött rossz szándék és magánérdekek érvényesülése húzódott meg" – tette hozzá.
Balla György (Fidesz) – élesen fogalmazva – kiemelte: Gyurcsány Ferenc "a hazugságokról nem szokott le az elmúlt egy esztendőben sem". Elmondta: 2002-ben el lehetett hitetni az emberekkel a választások után, hogy van reális alapja egy száznapos programnak, ezt a programot Medgyessy Péter be is vezette. Később Medgyessy már világosan látta, hogy az országnak súlyos problémái vannak, reformokra van szükség, javasla­tait azonban nem fogadták el. Utódja, Gyurcsány Ferenc semmit nem tett, hogy orvosolja az ország akkori problémáit. Az országot tudatosan eladósították úgy, hogy ez már akkor az ország teherbíró képességét jelentősen meghaladta – tette hozzá. Kiemelte: az államadóssággal kapcsolatban az "eredendő bűnelkövető" Gyurcsány Ferenc, hiszen 2006–2007-ben még nem volt válság, de a magyarországi GDP alakulása az Európai Unió átlaga alatt állt. Bajnai Gordon kormányának intézkedései legalább közvetlenül nem emelték az államadósságot, azonban "mítosznak" nevezte, hogy Bajnai kormánya válságkezelő kormányként megoldotta volna a válságot. Ha nem történik az az intézkedéssorozat, amelyet már az új polgári kormány lépett meg, akkor az ország csődbe megy – hangoztatta a fideszes honatya.
Lenhardt Balázs (Jobbik) kiemelte: a szocialista politikusok szeretnek arra hivatkozni, hogy csak politikai felelősségük áll fenn egy rossz döntés kapcsán, de a Jobbik azt követeli, hogy konkrét, személyhez köthető jogi felelősséget lehessen megfogalmazni, ezeket hatékony ügyészségi munkával fel kellene tárni. Élesen fogalmazva Gyurcsány Ferenc­ről azt mondta: "ennek az embernek az élete hátralévő idejét vasban kellene töltenie, fogházban".
Kovács László, az MSZP alelnöke sajtótájékoztatón fejtette ki: nem ismer olyan országot, ahol a költségvetési hiány vagy az államadósság mértéke büntetőjogi kérdéssé vált volna. "Azért, mert egy gazdaságpolitika utólag helytelennek bizonyul (...) nem szoktak bíróság elé állni, ezért a választók elé szoktak állni a kormányok. A választók mondják ki az ítéletet politikai kérdésekben" – fogalmazott. "Mindazok, akik az őszödi úton járva eladósították Magyarországot, igenis szembe kell hogy nézzenek azzal, hogy ennek vannak következményei" – hangsúlyozta Kovács sajtótájékoztatójára reagálva Szijjártó Péter, hozzátéve: álláspontjuk szerint a "politikai bűnnek" jogi következményekkel is kell járnia. Ezért indítványozta, hogy az albizottság kérje fel például az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságát, hogy vizsgálja meg, milyen jogi következményei lehetnek az ügynek. Arra a kérdésre, hogy büntetőjogi szempontból kik lehetnek érintettek, a szóvivő azt válaszolta: az államadósság-növekedésnek egyértelműen kormányzati döntések az okai, ezért mindazok szerepe felmerül, akik ezeket a döntéseket meghozhatták, inspirálták, jóváhagyták. "Nem véletlen", hogy miniszterelnököket és pénzügyminisztereket hallgatott meg a testület, az ő felelősségük ugyanis "egészen egyszerűen megkerülhetetlen ebben az ügyben" – mondta.