A pozsonyi Focus közvélemény-kutató intézet országos felmérése szerint a Robert Fico vezette ellenzéki Irány-Szociáldemokrácia (Smer) megszerezné a 150 parlamenti mandátum majdnem felét, 74-et. A Smerre szavazott volna a megkérdezettek 46,3 százaléka – derül ki a tegnap ismertetett adatokból. A második helyen a Szlovák Demok­ratikus és Keresztény Unió (SDKU) végzett volna 13,4 százalékos támogatottsággal, ami 21 mandátumot jelent. A bronzérem jutott volna a Kereszténydemokrata Mozgalomnak (KDH) 10 százalékkal és 16 képviselővel. A Híd magyar–szlovák párt lett volna a negyedik 7,1 százalékkal és 11 mandátummal. Az ötödik hely a Szabadság és Szolidaritás (SaS) párté 6,7 százalékkal és szintén 11 képviselővel. Az MKP a hatodik helyen futott volna be. A tavaly júniusban a parlamentből kiesett magyar pártra ezúttal a megkérdezettek 5,7 százaléka szavazott volna, ami 9 képviselőt biztosított volna a törvényhozásban. Hetedikként a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) lépte volna át az ötszázalékos parlamenti küszöböt. Az SNS 5,3 százalékot kapott volna, ami 8 mandátumra lett volna elegendő. Az eredmény érdekessége, hogy a jelenlegi kormánykoalíció – SDKU, KDH, SaS, Híd – megbukott volna a választásokon, mert együttesen csak 59 mandátumot szereznének.
A kisebbségi kérdésben van nézeteltérés
Ivan Gasparovic szlovák köztársasági elnök szerint Szlo­vákia és Magyarország között lényegében csak a kisebbségekhez való viszony kérdésében van probléma. Leszögezte: "Az a magyar elképzelés, hogy gondoskodniuk kell egy idegen államban élő kisebbségük tagjairól, téves, és nem helyettesítheti annak az államnak a törődését, amelyben a kisebbség él, mert minden állam maga gondoskodik saját polgárairól, még ha más nemzetiséghez tartoznak is". Az elnök azt állította, "Szlovákia teljes felelősséggel" gondoskodik nemzeti kisebbségeiről. Rámutatott, hogy a szlovákiai magyaroknak az óvodától az egyetemig anyanyelvű iskoláik, saját újságjaik, könyvkiadóik, színházaik, népi együtteseik vannak. "Meg­győződésem, amikor a nemzeti kisebbségek képviselőivel találkozom, soha nem hallom tőlük azt, hogy jogaik meg lennének kurtítva" – jelentette ki Gasparovic. Hozzátette: másrészt, ha a kisebbségek nem akarnak olyan helyzetbe kerülni, amelyben nem mindig egyenjogúak, akkor bírniuk kell a szlovák nyelvet. Ez azonban már nem annak az államnak a problémája, amelyben élnek.
Dagad a brit sajtóbotrány
A főparancsnok előző napi távozása után lemondott tegnap a Scotland Yard – a londoni rendőrség – főparancsnok-helyettese, John Yates is, összefüggésben a most már egyre inkább súlyos belpolitikai válsággá fajuló telefonlehallgatási sajtóbot­ránnyal. Az ügy miatt lerövidítette afrikai látogatását David Cameron brit kormányfő, aki kérte azt is, hogy a parlament halassza el a nyári törvénykezési szünet kezdetét. A Scotland Yard 2009–2010-ben szerződéses kapcsolatban állt a botrányt okozó egykori vasárnapi bulvárlap, a News of the World egyik volt főszerkesztő-helyettesével, Neil Wallisszal, aki külsős PR- és médiatanácsadói szerepet látott el a rendőrségnél. Jórészt az ő alkalmazása körüli bírálatok miatt mondott le előző nap Sir Paul Stephenson, a Scotland Yard főparancsnoka is. Ma a parlament médiabizottsága meghallgatja a botrány miatt már megszüntetett News of the World egykori főszerkesztőjét, Rebekah Brookst – aki múlt pénteki lemondásáig a lapot kiadó News International sajtó- és médiacsoport vezérigazgatója volt –, valamint James Murdochot, a News International elnökét és apját, Ruper Murdochot, a nevéhez fűződő globális sajtó- és médiabirodalom holdingcégének (News Corporation) első emberét. Brookst a telefonlehallgatási ügyben a hétvégén őrizetbe vették, majd óvadék ellenében szabadlábra helyezték. Az utóbbi évtizedek legsúlyosabb nagy-britanniai sajtóbotrányát az robbantotta ki, hogy kiderült: a News of the World – sztorivá gyúrható exkluzív értesülések reményében – néhány éve feltörte és lehallgatta egy elrabolt és brutálisan meggyilkolt 13 éves kislány mobiltelefonjának üzenetrögzítőjét, miközben az akkor már halott gyermeket a rendőrség még nagy erőkkel kereste.