Versenyeznek a kalákások – vendégek és helyiek – az idővel és az időjárással. A szerdai eső nem hiányzott, az erdei agyag nem szereti a vizet.
Tegnapi terepszemlénkre hajrá közepette érkeztünk. Herceg Ágival, az Ars Topia programfelelősével és Fodor István bodoki polgármesterrel szorítottunk, hogy az akkor félkész objektumok holnapra elkészülhessenek.
Előrehaladott állapotban már a Főforrás csorgóháza, várták a terméskőből faragott kútköblöt, mögötte már a támfal is elkészült. Még két forrást foglalnak majd be, merthogy a Salus ásványvíz forráscsoport. Elkészültek az erdei útból bevezető sétautak. S mert égi veszedelem idején mérges a Sütei-patak, partja mentén kialakították az erózióvédelmet. Elkészült a medence, már csordogál bele a borvíz. S a padlózat után megépül az öltöző. Készülnek a bútorok, a hatalmas lombú bükkök árnyékában alakul a játszóhely, a sátorban tehetséges lánykezek tulipános ornamentikák közé szöveget rejtettek. A Sütei pusztán ránk ragyogott a nap, bodokiak cserepezték a filagóriát. Mindenki kedves és sáros, a pesti főiskolás is székely kalákás lett. Láttuk, megvalósul a közösségépítés is, talán jövőbetekintő kapcsolatok is születnek.
