* A magasság és a mélység dialektikus egysége a tériszony.
* A tyúk–tojás dilemmát a túlhajszolt őskakas találta ki, hogy amíg a hölgysereg töpreng, addig ő pihenhessen.
* A buták hatalma az okosak gyávaságára épül.
* Az öndicséretet kockázatos lenne másokkal végeztetni.
* Nincs annyi bor, hogy valamennyi vigasz beleférne.
* Nem a gondolkodó, a gondolat kevés.
* A mai háború oka a felületesség: nem kellett volna a tegnapit csak úgy összecsapni.
* A leghatékonyabb bioméreg a hivatalnok.
* A műalkotás és a giccs közötti távolság alig haladja meg a végtelent.
* A közérdekű ügyintézést felelőtlenség emberekre bízni.
* Az idős emberek többsége nem mondja ugyan, de tudja: a világok legtökéletesebbjét nagyszülők és unokák népesítik be.
* A fogyókúrától legyengült szervezetet ajánlatos kiadós étkezésekkel erősíteni.
* Jó, jó, a Teremtő megpihent, de miért nem folytatta?
* A jövő embertelennek találta, és visszaküldte a jelent.
* Erős érv az öröklét mellett, hogy a túlvilágnak előbb-utóbb elege lesz belőlünk.
* A szerelmi házasság legboldogabb pillanatához a fordított idő vezet.
* A tehetetlenségünkből úgy lesz erény, hogy türelemnek nevezzük.
* Valamikor lovas nemzet voltunk. Ma már csak szeretnénk nyeregben lenni.
* A múlt bármennyire kelleti magát, a korát nem tagadhatja le.
* Mielőtt bevennénk a toleranciát, előbb jól rázzuk fel magunkat.
* A legdemokratikusabb közszolgálati médium a pletyka.
* A megvesztegethetőség alternatívája a sikkasztás.
* Az önérdek mohó és mindenevő, a közérdek piszmog, mert étvágytalan. Erre tanít a szociogasztrológia.
* A névtelen levélíró olyan, mint a fösvény ember: a sajátját csámcsogja.