Nehéz lesz teljesíteni az unió ultimátumát, és ez elsősorban nem a mezőgazdasági támogatásokat kezelő intézmény, hanem a számítógépes feldolgozás során bekövetkezett rendszerhibáknak tudható be — vélik a Megyei Kifizetési Ügynökség szakemberei.
Az Európai Unió által ígért közvetlen mezőgazdasági támogatások szűkítését helyezte kilátásba az EB, ha Románia egy hónap alatt nem teszi működőképessé az erre szakosodott intézményrendszerét — szólt minap az ultimátum Brüsszelből. Ami a csatlakozási szerződésben szereplő védzáradék értelmében azt jelenti, hogy az ígért keret 75 százalékát utalják át. Az unió ugyanis úgy látja, hogy nincsenek meg azok az intézményi feltételek, amelyek a közvetlen (vagyis a földalapú) mezőgazdasági támogatások odaítéléséhez szükségesek.
Király Tünde Helén, a nemrég önálló jogi státust kapott és új székhelyre (az Oltmező utcába) költözött megyei szakhivatal illetékes osztályvezetője nem kíván jóslatokba bocsátkozni a brüsszeli felszólítás teljesítését illetően. Az adatok adminisztrálásának és ellenőrzésének gyakorlati vonatkozásait viszont készségesen és részletesen elmagyarázza.
A számok tükrében
Háromszéken a megadott határidőig, vagyis május közepéig összesen 14 110 kérvényt nyújtottak be földalapú támogatásra, összesen 113 168 hektárra. A statisztikát tekintve, vagyis figyelembe véve, hogy a megye mezőgazdasági területe 168 416 hektár, ez nagyjából meg is felelhetne a valóságnak, hiszen ismeretes, hogy a harminc árnál kisebb parcellákra nem folyósítanak közvetlen támogatást. Annál is inkább, mert a kérvények adataiból is kitűnik, ami már köztudott: az egyik legmeghatározóbb tényezője a háromszéki — de általában a hazai — hegyvidéki mezőgazdasági termelésnek a rendkívül felaprózott birtokviszony. A saját bevallás szerint kitöltött több mint tizennégyezer űrlapnak ugyanis nem egészen két százaléka — szám szerint 240 — vonatkozik több mint 50 hektár támogatására (természetesen, ezek sem feltétlenül egy birtoktestben, illetve parcellában, itt a kérvényező által birtokolt, illetve használt területek összességéről van szó). Érdekes megjegyezni, hogy a megjelölt területek egyharmada legelő.
Ugyanakkor egy másik, a támogatás odaítélésében szerepet nem játszó nyilvántartást is érdemes itt idézni. A polgármesteri hivatalokban jegyzett farmnyilvántartásokba az egy hektárnál nagyobb területet használókat írják be. Ezek száma 16 719, a mezőgazdasági területek összessége 27 hektárral haladja meg a 98 000-et.
Amiből a gondok adódnak
Ebből a helyzetből fakadt aztán a gondok egy része, hiszen már a kérvényben szereplő űrlap kitöltése, a műholdas térképre való berajzolás, tehát a parcellák pontos azonosítása és megjelölése, majd a számítógéprendszerbe való betáplálása több hibalehetőséget rejt magában, mint a nagyparcellás birtokviszonyok esetében. Király Tünde, a számítógépes rendszer működését csehországi tapasztalatcserén ismerte meg. Elmondta, ott merőben más a helyzet, az összevont birtokviszonyok mind az adatok betáplálása, mind az ellenőrzési folyamatok vonatkozásában gördülékennyé tették a munkát.
Ám mindez egy adott helyzetből fakad, és a szakember szerint még ilyen körülmények között is könnyen boldogultak volna az adatok felvezetésével, ellenőrzésével, és a többszöri korrekciók elvégzésével időben tudtak volna végezni. Ha folyamatosan nem lett volna gond a számítógéprendszerrel. A késlekedés, a rengeteg túlóra, az idegesség mind-mind erre a számlára írható. Az ügynökségnél egyik kollégájuk, Dumitru Anitoiu halálát is összefüggésbe hozzák azzal a több hónapja tartó hercehurcával, mely az alapvető ,,munkaeszköz" tökéletlenségéből származik. Egyébként ottlétünkkor sem tudtak kapcsolatot teremteni a központi szerverrel, az intranetes hálózat nem működött.
A Siveco által biztosított számítógéprendszer, illetve a szükséges szoftverek miatt hónapok óta tart a levelezgetés is. Király Tünde elmondja, hogy garmadával írták az elektronikus leveleket, a távkonferenciákon, megbeszéléseken ki tudja, hányszor hozták fel, hogy amit néhány nap alatt el lehetne végezni, azt hetekig, sőt, hónapokig tolják maguk előtt, sokszor a rendszer egyik pillanatról a másikra válik elérhetetlenné, így a mintegy nyolcvan alkalmazott munkáját egyszerűen képtelenség megszervezni. A hatékonyságra már nem is gondolnak. Mindannyiszor süket fülekre találtak, hol a rendszer szakemberei, hol a minisztérium vagy a felettes hatóság vezetői közölték: minden rendben, a rendszer működik, tessék dolgozni.
A kérvények ellenőrzése
A hivatalnál külön osztály foglalkozik a kérvényekben szereplő adatok hitelességének ellenőrzésével. Maria Roman osztályvezető irodájában több kupac dosszié tölti meg a polcon, a földön lévő kartondobozokat. Természetesen, az asztalok is tele iratcsomókkal, a számítógép-hálózat itt sem működik éppen.
Az ellenőrzés több szakaszban történik. Eredetileg a kérvények hat százalékát kellett volna górcső alá venni, ám a legújabb uniós megkötések tíz százalékról beszélnek. Ez azt jelenti, hogy a különböző módszerekkel kiválasztott kérvények adatainak hitelességét a terepen ellenőrzik, az információkat az adatbázisban összevetik a kérvényben szereplő eredeti adatokkal, és ha az eltérések egy bizonyos hibaszázalékon felüliek, értesítik az igénylőt, hogy közösen korrigálják a hibákat. Ez utóbbi már ismét az adminisztráló és ellenőrző osztály feladata.
Az első két szakaszban összesen 173 gazda kérvényét ellenőrizték, ezeket a számítógép szúrópróbaszerűen választotta ki. A terepmunkát elvégezték, az adatokat számítógépre vitték, a konkrét hibák kiütköztek. Jelenleg egy másik, az úgynevezett legnagyobb kockázati elvre épülő módszerrel kiválasztott kérvények ellenőrzését végzik a terepen. De a kilencven folyamodvány ellenőrzési adatainak számítógépes rendszerbe töltése áll, pedig alig két napra lenne szükség. Hiába őrizzük a számítógépeket — fakad ki a szakember.
Kiértesítés
Az ellenőrzéskor észlelt rendellenességeket végül is a kérvényező gazdákkal együtt lehet és kell tisztázni. Ehhez azonban a számítógéprendszernek kellene kimutatnia a hibákat, azután lehet értesíteni azokat, akiknél rendellenességet találtak. Ám ehhez az összes adatnak a gépben kellene lennie (vagyis az ellenőrzéskor regisztrált adatoknak is), na meg a megfelelő hozzáférhetőséget is biztosítani kellene. Király Tünde szerint, ha mindez adott, néhány napon belül ki tudnák állítani az értesítő leveleket. Amelyekben az áll majd, hogy a kérvényezőnek hol és mikor kell jelentkeznie, hogy az észlelt hibát a szakemberekkel közösen korrigálják. Ezt kell ismét gépbe tenni, mert a rendszer — természetesen — nem csupán a terepellenőrzés folytán kiugró hibák, hanem más szempontok szerint is ellenőrzi az adatokat. Ilyen például az, amikor a műholdas térképeken meghatározott, úgynevezett fizikai blokkok területe (ezek változó nagyságú, ám lehetőleg nem túl nagy, valamilyen, a terepen jól felismerhető határral rendelkező földdarabok) és az illető fizikai blokkban bejelentett parcellák összterülete lényegesen eltér egymástól. Magyarán: több területre kérnek támogatást, mint amennyi a terepen van. S bizony ez nem is ritka, hiszen az összesen 16 678 fizikai blokk közel tíz százalékánál a rendszer ezt kimutatta.
A fordított eset — vagyis hogy kevesebb területre kérnek támogatást — már gyakoribb, hiszen elég sok a 30 árnál kisebb parcella, amire nem jár szubvenció, illetve az olyan gazda, aki egy hektárnál kevesebb összterülettel rendelkezik. Ráadásul — mondják a szakemberek — nem egy esetben találkoztak azzal, hogy csak a tulajdonban lévő (birtoklevéllel vagy éppen telekkönyvvel igazolható) területre kértek támogatást, holott az illető használatában lévő területekre is lehetett támogatást igényelni. Továbbá nem ritka, hogy egy parcellát nem a megfelelő fizikai blokkba rajzolta be a gazda, egyszerűen azért, mert nem tud eligazodni a műholdas térképen.
Mikor és mennyit fizetnek?
A helyi szakemberek a címben feltett kérdésre nem tudnak válaszolni. Úgy értékelik, mindent megtettek annak érdekében, hogy az adatfeldolgozás, az ellenőrzés, a hibák korrigálása a megfelelő időben megtörténjék. De most, a nagy nemzetközi cirkusz után sem tudnak zavarmentesen dolgozni.
A gazdáknak pedig nem marad más hátra — tehetjük hozzá —, mint hogy várják az értesítést. Vagy hogy a javítások érdekében fáradjanak be a legközelebbi központhoz (egyébként ilyen hat van a megyében: Sepsiszentgyörgy, Barót, Kökös, Kovászna, Kézdivásárhely, Bodzaforduló), vagy azt, hogy a támogatás összegét átutalták a bankszámlájára. Ez utóbbira — a fentiek ismeretében talán megkockáztathatjuk — az idén aligha kerülhet sor. Akkor pedig — ha az unió betartja fenyegetését — a számlán az eredetileg elérhető összeg háromnegyede szerepel majd.
