* 1936. július 31-én este a berlini Lustgarten emelvényéről így hívták az ősi Olümpiából háromezer egymást váltó sportember kezében égő fáklyákon először érkező olimpiai lángot: "Jöjj, Szent Láng! Világolj, melegíts, és ne aludj ki soha!"
* 1984. július 28-án Los Angelesben a nyári olimpiai játékok megnyitóján 140 ország sportolói – Magyarország és még 13 szocialista ország (kivételt Románia képezett) maradt távol a Szovjetunió sugallatára – vonultak fel. Hiányoznak a magyarok – mondogattuk a képernyők előtt figyelve a közvetítést –, ez nem a mi olimpiánk! Aztán menet közben derült ki, hogy a Los Angeles-i olimpia mégis a mi olimpiánk! A miénk, háromszékieké. Mert itt írt sporttörténeti fejezetet Zágon szülötte, Szabó Kati. Történt ugyanis, hogy a kis székely leány szertornában 4 arany- és 1 ezüstérmet nyert. S ha az egyéni összetett verseny döntőjében nincs az a "fránya áramszünet" éppen, amikor Katinak kellett a porondra lépnie, akkor talán Károlyi Béla egykori tanítványa (mert Kati vele kezdte a tornát) megszerzi az egyéni összetett aranyát is –megfosztva ezzel a mester "jelenlegi" tanítványát, Mary Lou Rettont –, vagyis nem négy, hanem öt olimpiai aranyérmet szerez. Talán... Talán... Na de sebaj, az egy olimpián szerzett 4 arany- és 1 ezüstérem is szépen cseng. Ilyen teljesítményre az olimpiák történetében Szabó Katin kívül még hárman voltak képesek: Larisza Latinyina (Szovjetunió), Keleti Ágnes (Magyarország), Vera Caslavska (Csehszlovákia).
* 1954. július 24–26-án rendezték meg a sorrendben IV. kajak-kenu világbajnokságot, mely figyelemre méltó magyar sikerrel zárult. A magyar mérleg: 6 arany-, 5 ezüst-, 5 bronzérem. Aranyérmesek: Hatlaczki Ferenc (K1 – 10 000 m), Mészáros István és Mészáros György (K2 – 10 000 m), Vagyóczki Imre, Kovács László, Nagy I. László, Szigeti Zoltán (K4 – 1000 m), Parti János (C1 – 1000 m), Wieland Károly és Halmai József (C2 – 10 000 m), Pintér Hilda és Bánfai Klára (K2 – 500 m), ezüstérmesek: Szörényi Ervin, Sován András, Wágner Ferenc, Hatlaczki Ferenc (K1 – 4x500 m), Hernek István (C1 – 1000 m), Bodor István, Tuza József (C2 – 1000 m), Csonka Ferenc, Sasvári Mihály (C2 – 10 000 m), Lieszkovszky Valéria, Egresi Vilma (K2 – 500 m), bronzérmesek: Hatlaczki Ferenc (K1 – 1000 m), Wágner Ferenc, Sován András (K2 – 500 m), Urányi János, Mészáros István, Mészáros György, Varga Ferenc (K4 – 10 000 m), Hernek István (C1 – 10 000 m), Csonka Ferenc, Sasvári Mihály (C2 – 1000 m).
* Ostende. 1925. július 29., vívó Európa-bajnokság, sorrendben a negyedik, és kardvívásban az első, mindent elsöprő magyar siker: 1. Garay János, 2. Uhlyarik Jenő, 3. Petschauer Attila, 4. Mészáros, 5. Rády, 6. Tersztyánszky Ödön, 7. Tóth P. A magyar küldöttségből egyedül Glykais Gyula maradt ki a díjazottak és pontszerzők névsorából.
* 1971. július 27-én sportiskolás országos bajnoki címet szerzett Boros Barna gerelyvetésben (eredménye: 60,24 m, edzője: Kiss András), 2. Pethő Zsolt 57,08 m-rel.
