Az amerikaiak túlnyomórészt aggódnak az amerikai adósságválság miatt, és többségük olyan megoldást támogatna, amelyet Barack Obama elnök javasolt, és egyaránt tartalmaz kiadáscsökkentést és bevételnövelést, továbbá az adósságplafon megemelését.
Az adósságplafon-válság miatt a sokszor érdektelenséget mutató amerikai lakosság jobban figyel a washingtoni eseményekre: egy közvélemény-kutatás során a megkérdezettek 83 százaléka válaszolt úgy, hogy valamennyire vagy nagyon aggódik az augusztus 2-i esetleges államcsőd miatt. A felmérés szerint az amerikaiak 56 százaléka támogatna egy olyan megoldást, amelyben egyaránt van adóemelés és kiadáscsökkentés. A megkérdezettek 19 százaléka a republikánusok által javasolt eljárást, kizárólag kiadáscsökkentést, míg 12 százalékuk kizárólag adóemelést látna szívesen.
A Reuters és az Ipsos közös felmérése alapján a megkérdezett amerikaiak 31 százaléka látja úgy, hogy a politikai patthelyzetért a republikánus képviselők felelősek; 21 százalékuk Obama elnököt, míg 9 százalékuk a demokrata képviselőket vádolja. Ennek megfelelően a megkérdezettek 29 százaléka látta úgy, hogy a tárgyalások során a republikánus oldalnak kellene többet engednie, negyedük szerint az elnöknek, míg 20 százalékuk szerint a demokratáknak. A jövő évi választások szempontjából kulcsfontosságú, magukat nem elkötelezett választóként megnevező válaszolók 29 százaléka látta úgy, hogy Obama elnöknek, míg csupán 13 százalékuk szerint a republikánus képviselőknek kellene többet engedniük.
Az Egyesült Államokban továbbra is harcolnak az idővel a politikusok, hogy az augusztus 2-i határidő előtt döntés szülessen az amerikai adósságplafon emeléséről. Az amerikai pénzügyminiszter korábbi tájékoztatása szerint a kincstárban augusztus 2-ig állnak rendelkezésre a megfelelő források a kiadások finanszírozására. A kormánynak augusztus 3-án kell jelentősebb összeget kifizetnie, többek között az idősebb lakosok, háborús veteránok és rokkantak szociális juttatásait. Az újabb adósság felhalmozására a 14,3 ezer milliárd dolláros adósságplafon jelent akadályt, amelynek emeléséről – a politikai erőviszonyok alapján – csupán a pártok megegyezése esetében van lehetőség.
Londoni pénzügyi elemzők szerint viszont már nem az Egyesült Államok jelenlegi elit adóskockázati osztályzatának leminősítése, hanem a leminősítés mértéke a kérdés, mivel a citybeli szakértők szerint nincs olyan adósságlimit-emelési terv, amellyel a hitelminősítők által várt hosszú távú adósság- és költségvetési konszolidáció elérhető lenne.
A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni befektetési és kutatási részlegének – BofA Merrill Lynch Global Research – szerdai elemzése szerint a kockázati forgatókönyv most már az, hogy nem sikerül megemelni a törvényhozás által meghatározott adósságlimitet az augusztus 2-i határidőig, és ezután az amerikai pénzügyminisztériumnak várhatóan prioritási sorrendet kell megállapítania fizetési kötelezettségeire. Idővel azonban egy ilyen fizetési menetrend is fenntarthatatlanná válna, és egyre növekedne annak a valószínűsége, hogy az amerikai kormány a kincstárjegyek – vagyis a szuverén amerikai adósság – törlesztésével hátralékba kerül.
Az Egyesült Államok törlesztésképtelenné válásával kapcsolatos piaci aggodalmak már megjelentek a kockázati árazásokban is. Az amerikai államadósság törlesztési kockázatára köthető határidős biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) díjszabása a szerdai londoni kereskedésben 62 bázispont – tízmillió dollár amerikai államadósság után 62 000 dollár – volt, hozzávetőleg tíz bázisponttal magasabb az elmúlt hónapok tipikus amerikai CDS-szintjeinél. Ez a CDS-díjszabás is azonban csak a korábbi amerikai kockázati árazásokhoz képest tűnik magasnak.