Isten veled, szlovák állam!
A volt Fico-kormány állampolgársági törvénye miatt egy év alatt kilenc felvidéki magyar vesztette el szlovák állampolgárságát. Vagy bejelentették, hogy felvették a magyar állampolgárságot, vagy megbizonyosodtak erről a hatóságok.
Sokan titkolják kettős állampolgárságukat, mások nyíltan vállalják: nem hiányzik nekik a szlovák. Utóbbiak közé tartozik a dunaszerdahelyi Cséfalvay Pál is, aki levélben tájékoztatta a belügyminisztériumot, hogy júniustól már magyar állampolgár. "Elegem van Önökből, Isten veled, szlovák állam" – áll Cséfalvay levelében. A tárca nem kívánta kommentálni a levelet. * Nyílt levélben indokolta meg a magyar állampolgárság felvételét Gubík László: "Joghallgatóként és törvénytisztelő állampolgárként nem kívánok rejtőzködni a hatóságok elől, ugyanis semmi olyat nem tettem, amivel sérteném Szlovákia érdekeit, épp ellenkezőleg, továbbra is szülőföldemen szeretnék élni és boldogulni, ezért nem kívánok megválni szlovák állampolgárságomtól" – írja levelében. Rámutat: a szlovák alkotmány alaprendelkezéseiben leszögezi, hogy akaratán kívül senki nem fosztható meg állampolgárságától, így véleménye szerint a szlovák állampolgársági törvény legutóbbi módosítása alkotmányellenes. A továbbiakban kifejti: egyetért azzal, hogy a magyar nemzet ne csupán nyelvében és kultúrájában, de közjogi szempontból is eggyé váljék. * Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke igennel válaszolt a belügyminisztérium azon kérdésére, hogy vajon a Szlovák Köztársaság állampolgára-e, vagy sem. A politikus felhívta a figyelmet, hogy Szlovákia alkotmánya szerint senki sem fosztható meg a Szlovák Köztársaság állampolgárságától akarata ellenére. Az ügy előzménye, hogy Berényi még január 3-án kérvényezte a magyar állampolgárságot, majd emiatt az ellenzéki Szlovák Nemzeti Párt feljelentette. Berényi nem hozta nyilvánosságra, hogy megkapta-e a magyar állampolgárságot, vagy sem.
Kiterjeszti tevékenységét az EBRD
Hivatalosan javasolta az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatótanácsa a részvényeseknek a pénzintézet tevékenységének kiterjesztését a déli és keleti mediterrán térségre, vagyis több észak-afrikai országra – közölték a bank londoni központjában. Az EBRD-t húsz éve eredetileg Közép-Kelet-Európa, illetve az egykori szovjet térség piacgazdasági átalakulásának finanszírozására hozták létre, ám az észak-afrikai arab országokban lezajlott politikai fordulatok után felmerült annak lehetősége, hogy a pénzintézett e térség támogatásából is részt vállaljon. Egyiptom és Marokkó már korábban kérte, hogy az EBRD vegye fel őket a támogatott országok csoportjába, a múlt hónapban pedig Tunézia is EBRD-tagságért folyamodott. A bank igazgatótanácsa ez utóbbi ország felvételét is javasolja.