Erdélyi kézimunkák Japánban

2011. július 30., szombat, Közélet

Két sikeres kézimunka-kiállítást mutattak be Japánban, amelyen erdélyi magyar, román és cigány hímzéseket láthattak az érdeklődők.

Az elmúlt hetekben Tokióban és Oszakában bemutatott tárlat célja megismertetni és népszerűsíteni az említett népcsoportok kultúráját a távol-keleti országban. Magánkezdeményezésről lévén szó, úgy kellett megszervezni, hogy a befektetés bizonyos mértékben megtérüljön. Kalotaszegi és székelyföldi falvak hímző asszonyai biztosították az eladásra való kézimunkát. Tanizaki Seiko szervező saját költségén japán nyelvű mintakönyvet adott ki. A kiállításra székelyföldi, barcasági, kalotaszegi magyar, valamint kalotaszegi, bihari, Arad-vidéki román és székelyföldi cigány kézimunkákat vitt magával. (Seres Bálint)

Hozzászólások

Megosztás: Cikk megjelenési időpontja: 2011-07-30 00:00 Cikk megjelenítése: 4371 Olvasóink értékelése: 0.03 Szavazatok száma: 32

Az ön értékelése:

Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Szavazás

Előző írásunk

2011-07-30: Közélet - Mózes László:

Fotográfiák Miklósvárról

Kevés közösség teszi azt, amit a miklósváriak: a település ünnepi, kulturális eseménykínálatába a szervezők különleges fotókiállítást rendeztek, melyen székelyföldi fotográfusok Miklósvár életét, hétköznapjait mutatják be.

Következő írásunk

2011-07-30: Közélet - :

Teremtés közösségben

Nem csak szakmai ismeretek átadása volt a célja a héten Kökösben tartott nemzetközi drámatábornak, a szervezők azt is fontosnak tartották, hogy a résztvevők ráeszméljenek, tunya tehetetlenség, rombolás, elszigeteltség helyett a szabad időt el lehet tölteni közösségben, kreatív tevékenységgel, egymásra figyeléssel, a teremtés örömét nyújtó együttléttel.