Dragomir György azzal a nemes szándékkal jött haza meglátogatni szüleit, hogy közben bemutatót tartson mindenekelőtt a szentgyörgyi jégkorongsportot kedvelő gyerekeknek, s ily módon közelebb kerüljön hozzájuk, kapcsolatot teremtsen a szentgyörgyi jégkorongozókkal, hiszen tudja, mert tájékozott, csak a műjégpályát számolták fel, csak a Hockey Clubot és az ISK jégkorongszakosztályát szüntették meg, a sportág iránti szeretet tovább él felnőttekben, gyerekekben egyaránt. Aztán még valami: a hosszúra nyúlt szabadság alatt hiányzott György mindennapjaiból a gyerekzsivaj, lárma, hiszen a hét korosztályos jégkorongcsapatot futtató Drago Scorpions Sportegyesület több mint százharminc gyereket mozgat meg hetente több alkalommal.
Dragomir jó szándéka zátonyra futott. A kijelölt helyen, a kijelölt időpontban tizenhét felnőtt jelent meg, köztük egy testnevelő tanár (!!!), Csíki Attila, jégkorongkedvelő, más sportért rajongó gyerek egy sem. A jégkorongpalánták azért, mert edzőtáborban vannak Zabolán a Csipkésben, a más sportért rajongók, mert éppen nyaralnak... Tény, hogy Dra­gomir bemutatója – benne egy sor eddig még nem hallott tudnivaló, érdekesség a sport mai világából – elmaradt. Csak sajnálhatjuk, hogy szegények maradtunk. Dragó, köszönjük a jó szándékodat.