Időszerű lenne a rövid, de átfogó falumonográfia a legendás Rika lábánál fekvő Felsőrákosról. Volt ugyan egy kézirat a régi rendszer idejében – mondogatták Rákoson –, csakhogy akkor nem lehetett "akármit összeírni", hiszen lekáderezett személyek kapták parancsba a feladatot, s így amolyan visszafogott hangú, rettenetes "szülemények" lettek. Statisztikai adataik azonban mégiscsak eligazítóak. Nos, az említett kéziratot másolták, ha a szükség úgy hozta. Született időközben egy-két rövid falufüzetnyi szöveg – jelzik –, de azok nem nyomdakész kéziratok. De az igaz, hogy van már annyi értékes dokumentációs anyag erről a Barót városhoz tartozó erdővidéki településről, amiből összeállna a sokak által óhajtott falumonográfia.
Sátoros Rákos
Rákossal kapcsolatos szájhagyomány, hogy az a terület, ahol ma a falu fekszik, nagyon mocsaras-lápos volt. A lakóházak számára a területeket a környék földesurai, főleg a vargyasi Danielek adták jobbágyaiknak, később zselléreiknek, s mint ilyen, a falu jobbágytelepítés, ahol eleinte sátrakban laktak az emberek. Sokáig úgy emlegették, hogy Sátoros Rákos. A rákos szó pedig ugyancsak a víztől származik, merthogy a környék vizei (a falu alatt kanyarog a Vargyas patakával egyesült Kormos) felette gazdagok voltak rákban.
Könnyen túlesik a történelem homályában rejtőzködő történeten a szájhagyomány. Valóban régi ez a település, hiszen első írásos említése 1235-ből való. Fogyó lélekszámú, zömében unitárius faluközösség, mai lakóinak száma nem éri el az ezret. Az írásos említés óta lepergett 776 esztendő alatt Felsőrákos történelmi településsé fejlődött. Hajdani gótikus templomát a barokk korban átépítették, makacsul őrzi székely népi hagyományait, népviseletét, műveli zenei anyanyelvét, éli színtiszta erdélyi magyar vallását, van amerikai és magyarországi testvérgyülekezete, határában jelentős régészeti ásatásokat végeztek, ha nehezen is, de visszaállt a magánvagyon, eredményes az erdő-közbirtokosság, megindult a település közművesítése, határában működik Erdővidék egyetlen külszíni művelésű szénbányája, s itt székel az Erdővidék Térségi Televízió stúdiója. Hol vannak ma már azok a mondabéli sátrak? Vajon a rákosiak közül rákászik-e még valaki az itteni vizekben? Könyvet kell írni erről a faluról, mert lejegyzendő, hogy mi volt az a Kőpince, mit lehet leolvasni az Írásos kőről, milyen élet volt az Andaházi fogadóban, miért Várhegyajja a Várhegyajja, hova temették el Réka királynét, mit lehet tudni a Csodás-tóról, a Mária-borvízről, mikor fürdünk a Sóskút gyógyvizében. És arra is ki kell térni: miért nem nő a gyereklétszám az iskolában, s hogy mikor kerül immáron aszfaltréteg a falun átvezető útszakaszra?
Lignit Bákónak és Olthévíznek
Sorra akartuk meglátogatni Rákos élő pontjait, ezért szénbányájába ereszkedünk alá, hiszen Pető Elemért, az unitárius egyház gondnokát munkahelyén kellett megkeresnünk. Ő felügyeli a mélyben lévő szivattyúállomást, mely a felszínre nyomja a bánya mélyén összegyűlt vizeket. Éppen szeneltek a bányából. Billenőládás gépkocsik hordták a mutatós, száraz lignitet a baróti technikai állomásra, ahonnan – tudtuk meg Tóth Levente egységfelelős geológus-mérnöktől – vasúti szerelvényeken jut el a szén a bákói hőerőműhöz és a nem túl messzi olthévízi cementgyárhoz. Mint az erdővidéki széniparban dolgozó egykori bányageológus, nagyon szeretném hinni, hogy nem ez a szénmedence utolsó kitermelése, miként hinni akarom, hogy ennek a hagyományos energiahordozónak is feljön majd a napja. Németországból ugyanis érdeklődtek, hogy van-e Erdővidéken olyan bányamező, ahol érintetlen és zárt a szénréteg, mert az ezekben a telepekben lévő energiát gázosítás révén értékesíteni lehet.
Az események megörökítői
Felsőrákos sok-sok eseménye bekerült már a helytörténeti irodalomba, és a térségi televízió sem volt mostoha a faluhoz, megörökített számtalan, itt lezajlott eseményt, többek között azt is, amikor a rákosi bányában rátaláltak arra a gumósfogú őselefánt- (masztodon) maradványra, melyet Baróton, Erdővidék Múzeumában állítottak ki.
– Mit kell tudunk erről a térségi televízióról? – kérdeztük Székely Blankát és Szász Zsoltot, a stúdiót működtető házaspárt.
– 2006-ban indultunk. Állandóan próbáltunk fejleszteni, egy éve működik honlapunk is (www.erdtv.com), folyamatosan követhetők műsoraink, egy évre visszamenően láthatóak archív adásaink is. Három, Erdővidéken működő kábel-társaság révén jutunk el nézőinkhez, örömmel mondhatjuk, hogy most már Ürmösön, Apácán is nézhetnek minket, hisz ez a vidék földrajzi és néprajzi szempontból Erdővidékhez tartozik. Sajnos, még nem fogják adásunkat Uzonkafürdőn, Szárazajtán, Magyarhermányban, Bodosban és Ágostonfalván. Megértéssel és szeretettel fogadnak minden településen, anyagilag támogatnak az önkormányzatok is, hogy létezzünk és megörökítsük a térség dokumentum értékű eseményeit.
Zsolt és Blanka éppen a kuruc szabadságharc emlékét ápoló Vargyasra érkező zarándoklatot készült megörökíteni, hiszen a vargyasi székely bárók egyike, rangja ellenére, szimpatizánsa és résztvevője volt a Rákóczi-féle mozgalomnak.
A Rika-erdő rengetegében
Kilenc kilométerre mentünk be a Rika-erdő ősrengetegébe, miként Benedek Elek nevezte, hogy találkozhassunk a 347 tagot számláló helyi közbirtokosság elnökével, Andorkó Ferenccel és Székely Miklós alelnökkel, s beszélgethettünk Egyed Csaba mérnökkel, a baróti székhelyű magánerdészet vezetőjével meg Gyöngyösi Lajossal, a közbirtokosság erdészével. A birtokosság 1878 hektár erdő- és legelőterülettel rendelkezik, ebből 500 hektár a legelő. Sajnos, zömében fiatal az erdővagyon, mert a hatvanas-hetvenes években kiélték az értékes állagú erdőket – pontosított Egyed mérnök. Az erdész elmondta, hogy nem a legegyszerűbb megőrizni ezt a kiterjedt erdős övezetet, mert az Alsórákoshoz közel eső területeken eléggé gyakran garázdálkodnak, lopják a fát.
– Csak 2005-ben tudtunk indulni, késve – szúrta közbe az elnök –, s fájó szívvel néztük, hogy 2005 előtt miként vágja-dézsmálja az állam azt az erdőt, ami a miénk volt! Hárman hordozzuk a birtokosság gondjait: mi ketten, és a könyvelő. Takaréklángon működünk, mert egyre nehezebb a közbirtokosságok helyzete.
Székely Miklóssal felelevenítettük, miként sikerült megtalálni az elhanyagolt állapotban lévő egykori Rákosi Sóskutat. Kiváló összetételű konyhasós gyógyvizét fürdőmedencébe terelték, a birtokosság területén fekszik. Mentőmunka volt, de jövedelemforrása is lehet majd a birtokosságnak, mert ilyen vízben Kovászna megye nagyon szegény. Az Országos Ásványvíz Társaság bukaresti laboratóriumában vegybontását is elvégezték. A konyhasós vízben jelentős mennyiségű bikarbonát, kalcium és vas található, van benne kén és kevés szén-dioxid is. Fürdőgyógyászati orvosi javallatai között reumatikus és idegrendszeri, nőgyógyászati, légúti és bőrbetegségek szerepelnek. Ivókúrára is alkalmas, mert lúgos kémhatású. Sókoncentrációja annyira magas, hogy kiválóan használható a szalonna és a füstölni való húsok előkészítésére. A Sóskút közelében állt az egykori erdőkitermelő vállalat egyik épülete. Felújítására vállalkozott a birtokosság.
Mivel a birtokosság több mint ötven százalékát uralja a vadászterületnek, a jelenlegi erdőtörvény értelmében a helybeli Somos vadászcsoportnak adta át tíz évre a vadászterületét. Nem minden közbirtokosság tudta megvalósítani, hogy teljesen autonóm módon bonyolíthassa le itt a vadgazdálkodást és a vadásztatást. Miként megtudtuk, a nagyvadak közül legtöbb a medve, majd következik a vaddisznó, az őz, a farkas, és ami figyelemre méltó, s nem nagyon gyakori minden hegységünkben, a hiúz.
Élő egyház
Pető Elemér lelkesedéssel beszélt a rákosi unitárius eklézsiáról, amelynek gondnoka. Elmondta, hogy az ingatlanokat közös erővel sikerült rendezni. Szép a templom, korszerű a lelkészi lakás, fokozatosan javították-újították a kántori lakot, hogy legyen, ahol elszállásolni a testvérgyülekezeti vagy testvértelepülési vendégeket. Udvarán táborozásra megfelelő helyet biztosítanak az ide érkező ifjúsági egyleteknek. Jelenleg tatarozzák a bolthajtásos pincehelyiséget, ahol konyhát-ebédlőt szeretnének berendezni, mert az őszi hálaadás ünnepére amerikai vendégeket várnak. Harangtornyukat kissé megviselte az idő, a földrengések, tatarozni kellene a fedelét, cserélni a meglazult cserepeket. A tavaly sikerült bekeríteni a temetőkertet. A gondnok sajnálattal közölte, hogy sem az egyház földterületeit, sem teljes erdőjussát még mindig nem szolgáltatták vissza.
Tiszteletes Kotecz József lelkésszel a kapcsolatokról beszélgettünk. Gyimesbükkre látogatott a nőszövetség 22 tagja, működik a dalcsoport, a Washington állambéli Spokane-ből két gyülekezettel tartanak fenn kapcsolatot: az unitárius univerzalista és egy ún. liberális református csoporttal, Andorkó Ferenc révén testvéri kapcsolatot alakítottak ki az Eger közeli Balaton településsel, amelyet meglátogatott egy Rákost képviselő csoport. Négy felsőrákosi gyerek nyaralt a homoródalmási Dávid Ferenc Ifjúsági Táborban. Felsőrákos, az Andorkó család fogadta az erdővidéki Pro Natura mozgalom csoportját, amelyet Gere Mózes magyarhermányi tanár vezetett.
Elégtétellel néztük a világhálón a térségi televízió helyi felvételeit, meggyőződve arról, hogy él ez a település. Molnár József falufelelős jó hírrel szolgált. A falu közművesítésére nyertek pályázatot, kiépíthetik a csatorna- és ivóvízhálózatot, s remélik, hogy leaszfaltozzák a két keresztút közötti útszakaszt, amely a falun halad át.
.jpg)
