Valeriu Tabără mezőgazdasági miniszter korábban úgy nyilatkozott: egymilliárd eurót veszítene Románia azzal, ha nem termeszt génkezelt (GMO) szóját, holott az ország potenciálja évi kétmillió tonnás termést tenne lehetővé. "Megengedhetetlen, hogy jogunkban áll úgynevezett mérget fogyasztani, ám nincs jogunk ennek termesztésére" – fogalmazott a miniszter, aki köztudottan támogatja a génkezelt növények termesztését. Tabără emlékeztetett: a romániai lakosság naponta fogyaszt GMO-növényekből készült termékeket – többek közt kenyeret is. A biotechnológiával kifejlesztett termények nemcsak 40–60 százalékkal olcsóbbak "természetes" társaiknál, de a kártevőkkel szemben is ellenállóbbak, így nem szükséges további vegyszerek, illetve műtrágya alkalmazása.

Fröccskampány
Méltatlan helyen szerepel a magyar gasztronómiában a bor és szódavíz keverékeként jól ismert fröccs, tartja a magyarországi Agrár­marketing Centrum (AMC), amely újabb kampányt indított az ital népszerűsítésére. Az AMC fröccskampánya harmadik alkalommal indult útjára a budapesti Mikszáth térről. Az augusztusi körút során Hajós András "fröccsmester" ismert médiaszemélyiségként népszerűsíti a minőségi magyar borokból készült felnőtt üdítőitalt. Az egy hónapon át tartó kampány alatt 37 éves Volkswagen T2 fröccsbusz járja Magyarországot, amelyen helyi borokból készítik el az italt, ezzel népszerűsítve az adott régió borait is. A túra Debrecen, Budaörs, Balatonfüred, Sopron és Szeged érintésével érkezik vissza Budapestre augusztus utolsó hétvégéjén. A bor vízzel történő vegyítésének hagyománya az ókorba nyúlik vissza: a görögök vízzel hígították a bort azokon a szümposzionokon (együttivásokon), amelyek az egymással ritkán találkozók fórumai voltak. A magyar nyelvterületen a 19. században született meg a fröccs, a legenda szerint Fáy András író fóti pincéjében. Állítólag ide hozta el 1842-ben első szódavizes palackját Jedlik Ányos, az eseményen jelen lévő Vörösmarty Mihály pedig a németes spriccer kifejezés helyett a fröccs nevet adta a szódás bornak.