Vagy a Nemzetközi Valutaalap, ahogyan a román szélsőséges nacionalisták, s nem csak ők, állítják?
Nos, lehet találgatni! Jeffrey Franks, a Valutaalap helyi megbízottja váratlanul zöld utat adott egy nyilatkozatában a romániai fizetésemeléseknek. A kormány még, természetesen, töpreng: béremelések a közszférában leghamarabb 2012-re várhatók. A miniszterelnök mindazonáltal egy lelkesítő beszédében a köztévében megköszönte a román alattvalóknak mértéktartásukat, megértésüket és türelmüket, azt, ahogyan a brutális fizetéscsökkentéseket, elvonásokat, adóemeléseket fogadták. Hogy ebbe sokan szinte belehaltak, vagy belerokkantak, most nem számít, a türelmes román nép kivívta egész Európa megbecsülését – állítja Boc. Akkor, amikor Spanyolországban épp korlátozzák a románok munkavállalását. S akkor, amikor a közintézmények az örökké halogatott reform­intézkedések és az állam hezitálása miatt vígan mennek tönkre.
Most éppen a postások tüntetnek. Ők láthatólag se nem mértéktartóak, megértőek, se nem türelmesek. Nem tartoznak tehát a boldog többséghez. A postáról, működéséről, elbizonytalanodásáról, a szolgáltatás minőségéről, pontosságáról holnap estig lehetne trafikálni, most elégedjünk meg annyival, hogy hálásak lehetünk a postásoknak és a posta alkalmazottjainak, hogy mostoha körülményeik között egyáltalán képesek eleget tenni az elvárásoknak, s úgy-ahogy, de végzik szolgáltatásaikat. Hogy ez holnap is így lesz-e, egyáltalán nem biztos. Mert miért is tüntetnek a posta kizsarolt, megalázott, sokat szidott, lustának, megbízhatatlannak nevezett alkalmazottjai? Munka­körülményeik ellehetetlenítése ellen. Most éppen azt találta ki a vezérigazgatóság, hogy fizetéstelen szabadságra küldi vagy elbocsátja őket. A vezérigazgató és köre fizetése sok tízszerese – s ez nem túlzás – a postások és tisztviselők fizetésének, de nem ők mondanak le bevételüknek legalább egy részéről. Nem! Ez a mai romániai kapitalista állami vezetőrétegre egyáltalán nem jellemző. Ők két nap fizetéstelen szabadságra zavarják dolgozóikat, akiknek így tizenöt százalékkal csökken amúgy is nyomorúságos, arcpirítóan kevés bére. S terveznek elbocsátásokat is abból az intézményből, amely így is munkaerőhiánnyal küzd, a hírek szerint 1400 személyt raknának utcára.
Nos, ezért tüntetnek a postai alkalmazottak. És dühükben lemondatnák a vezérigazgatót, a minisztert, a kormányt. De ki figyel rájuk?