Gyergyócsomafalvára érkezett Hargita megye tanácsának Székelyföldi Akadémia című rendezvénysorozata augusztus 2-án.
Köszöntőjében Márton László Szilárd polgármester kijelentette: a közösség hangadóinak bele kell szólniuk a közpolitikába, erre lehetőséget kell nekik adni. Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke szerint a helyi értelmiség Hargita megyében jórészt kivonult a helyi közélet alakításából, és a megyei tanács ezzel a rendezvényével őket akarja megszólítani, illetve bevonni a politikai döntések előkészítésébe, ami még nem jelent politikai szerepvállalást az értelmiségiek részéről, a velük való konzultáció viszont elengedhetetlen az országos döntések előkészítésében is. Dr. Biró A. Zoltán előadásában rámutatott arra, hogy a legtöbb intézmény bezárja a kapukat a fiatalok előtt (két kivételt említett: Hargita megye tanácsát és Sepsiszentgyörgy önkormányzatát), a családok pedig "túlprotezsálják" a fiatalokat, amivel a fiatalok jó része visszaél, húzza-halasztja a tanulást, nem siet a munkaerőpiacra. Ezt a fiatalok úgynevezett parkolási gyakorlatának nevezzük, azazhogy bizonyos életkorig nincs stabil munkahelyük – magyarázta. További probléma, hogy a vidékiség taszítja a fiatalokat, a kreatív tehetségeknek "szűk" a vidék, és az iskola nem nevel gyakorlatiasságra. A dékán a felsorolt problémákra a következő megoldásokat vázolta fel: a családok legyenek szigorúbbak a gyerekekkel, az iskolában fordítsanak nagyobb hangsúlyt az oktatáson kívüli közösségformáló tevékenységekre, a média sorozatot indíthatna sikeres fiatalokról, az alkalmazók, hivatalok pedig hagyják a fiatalokat, hogy érvényesítsék új tudásukat, és hagyják őket kapcsolati hálózatot, illetve lobbit építeni. Süveg Éva főépítészi szaktanácsadó a megyei tanács székelykapu-, faluképvédelmi és Modern székely ház programjai mellett ismertette azt a törvényt, amelynek értelmében a helyi tanácsoknak három hónap alatt azonosítaniuk kell településükön azokat az elhanyagolt épületeket, amelyek veszélyesek a járókelőkre, vagy zavaróak a településkép szempontjából, és fel kell szólítaniuk a tulajdonosokat a felújításra. A helyi önkormányzatok segíthetik azokat a családokat, amelyekben az egy főre eső jövedelem nem éri el az országos átlagbért, így nincs módjuk erre a felújításra, ám az építészetileg értékes településrészeken e feltétel nélkül is támogatásban részesülhetnek az érintettek.