A kiegészítés azért vált lehetővé, mert az állami bevételek 3,2 milliárd lejjel nőttek (ebből 1,43 milliárd a luxusadókból, 650,7 millió az általános forgalmi adóból, 155,2 millió a profitadóból, 200 millió más nyereségekből, 33,2 millió a jövedelemadóból, 1 milliárd lej pedig adózatlan jövedelemből). Ennél azonban többet, 4,1 milliárd lejt osztanak szét, így a költségvetési hiány 882,8 millió lejjel nő. A legnagyobb összeggel, 1,6 milliárd lejjel a szállítási minisztériumot segítik, 910,3 millió lejt kap a mezőgazdaság, 696,1 milliót a belügyi és közigazgatási tárca, 643,5 milliót a nyugdíjpénztár, 349,5 millió lejt az egészségügy, 300 milliót a fejlesztési és turisztikai minisztérium, 239 milliót a honvédelmi, 140,3 milliót a gazdasági, 124,8 milliót a munkaügyi és 21,2 milliót a távközlési tárca.

Kötelező a kilencedik osztály
Az év elején érvénybe lépett tanügyi törvény szerint a kilencedik osztályra is kinyúlnak a kötelező tanulmányi évek, így az ősztől ötödik osztályba lépő diákok számára négy helyett öt évet tart az általános iskola felső tagozata. A kilencedik osztályban majd országos felmérést szerveznek, amely a kisebbségi diákok számára hat vizsgából áll: románból, anyanyelvből, matematikából és egyéb tudományokból, egy világnyelvből és társadalomtudományokból, illetve a számítógép-kezelői képességek bizonyításából. Az országos vizsgán a kiértékelést a nemzetközi tesztek esetében alkalmazott pontozási rendszerhez hasonló módszerrel végzik. A kilencedik osztály után a diákok megkapják a törzslapjukat és a tanulmányi portfóliójukat. A középszintű oktatásba a felvételi vizsgát a líceumban vagy szakiskolában szervezik meg. A középszintű oktatásban a beiskolázási számnak meg kell egyeznie a kilencedik osztályt végzettek számával. A diákok a tanulmányi portfólió alapján juthatnak be egy olyan középszintű oktatási intézménybe, ahol nincs túljelentkezés. Ellenkező esetben 70 százalékos arányban a portfóliót, a kötelező oktatásban elért átlageredményt és az országos teszten kapott átlagjegyet veszik figyelembe, 30 százalékban a felvételi eredménye számít.

Tüntettek a postások
Mintegy ezer postai alkalmazott vonult tegnap a távközlési minisztérium székhelye elé, a tervezett átszervezések és leépítések ellen tiltakozva. Többek között azt követelték, hogy a társaság jövedelmeit december végéig 20 százalékkal növelje a vezetőség, ebből pedig adjon 10 százalékos fizetésemelést az embereknek. Egy szakszervezeti küldöttség hatvan percnél többet tárgyalt Valerian Vreme tárcavezetővel és Moldován József távközlési államtitkárral, akik elfogadhatónak tartják a bizalmik részvételét az átszervezéssel kapcsolatos döntések meghozatalában, az ennek leállítására vonatkozó követeléseknek azonban nem engedhetnek – nyilatkozták. A mintegy 36 000 személyt foglalkoztató posta veszteségei 30 millió euróra rúgnak, és ezen mintegy 400 alegység bezárásával, illetve legalább 1400 dolgozó elbocsátásával próbálnak enyhíteni. Egyelőre kétnapi fizetetlen szabadságra küldik a postásokat. Moldován József elmondta: a postai szakszervezetek tízpontos javaslatcsomagjában vannak már megoldott kérések, ilyen például a közép- és hosszú távú stratégia kidolgozása. Ilyen stratégia létezik, ennek az eredménye az átszervezés is. Más olyan pontok is vannak, amelyeken a posta vezetősége már túllépett, amelyek időközben tárgytalanná váltak. Bizonyos lépéseket azonban akkor is meg kell tenni, ha ezek fájdalmasak, a postának nyereségessé kell válnia – nyilatkozta.

Menedzserek a magánszférából
Tizenöt állami vállalatnál lesznek év végéig új menedzserek, és ezeknél nem csak az igazgatót, hanem a vezetőségi tanács tagjait is szakmai kritériumok alapján nevezik majd ki – közölte Jeffrey Franks, a Nemzetközi Valutaalap küldöttségének vezetője tegnap. Az érintett vállalatok listáját októberre állítják össze, Emil Boc kormányfő megerősítette: a menedzserek kiválasztásáról már tárgyalnak a humánerőforrás-tanácsadó cégekkel.