A diákok körében nem szokatlan, ha idénymunkát vállalnak nyáron, akár tizenöt éves kortól. Egy ilyen, egy-két hónapig tartó munkával sokat tanulhatnak. Megtudhatják, hogy mennyit kell dogozni egy bizonyos összegért, ezután már jobban értékelhetik a pénzt is, főleg azt, amiért ők fáradoztak. Erdővidéken is hasonló a gondolkodásmód. A tanulók szeretnének nyáron dolgozni, de erre itt nincs annyi lehetőség, mint például egy nagyobb városban. Általában közvetítő révén, ismeretség segítségével sikerül néhány embernek állást találnia a nyári időszakban. Mások szórakozással, olvasással töltik a hosszú vakációt.
Balázs Orsolya és Kakucs Szende tizenkilenc, illetve húszéves egyetemista tavaly nyá­ron dolgozott Brassóban. "Képeslapokat árultunk délelőtt kilenctől késő délutánig. Nem volt nehéz munka, és a fizetés is megfelelt" – mondták. Mivel albérletben kellene lakniuk, idén már nem érné meg, pedig a munkaadó szerette volna újra alkalmazni őket egy-két hónapra. Azt mondták, hogy a munka segített a román nyelv elsajátításában, de az angol és német nyelvet is gyakorolhatták. Balázs Orsolya idén nyáron már nem fog dolgozni, nem is keresett munkát, tavaly is gyakorlatilag az ölébe hullott a lehetőség. A nyarat angol-, illetve németnyelv-tudása fejlesztésével szeretné tölteni. Kakucs Szende idén egy hónapot dolgozik elárusítóként a közeli Bardoc községben.
Égető Tamás tizennyolc éves tanuló ismerős útján szerzett állást, egy építőanyag árusításával foglalkozó cégnél raklapot javít, és immár harmadik alkalommal vállalta az idénymunkát. Egy hónapra alkalmazták, elmondása szerint a munkaadó ugyanúgy viszonyul hozzá, mint a felnőtt, teljes munkaidős alkalmazottaihoz. A fizetésével is elégedett. Vidéken a diákoknak nem nagyon van idejük munkát vállalni nyáron, mivel segíteniük kell a szülőknek, nagyszülőknek a mezőgazdaságban vagy állatgondozásban.
A frissen érettségizettek nagy százaléka beadja a szükséges iratcsomót az egy-, illetve hathavi munkanélküli segély kérelmezésére, attól függően, hogy szándékoznak-e tovább tanulni vagy sem – tudtuk meg Kelemen Tibortól, a Kovászna Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Hivatal igazgatójától. "A leadás pillanatában nem kell bizonyítani, hogy az illető munkát keres, de tudunk munkát ajánlani a végzettségnek megfelelően. Ezek a fiatalok elsősorban nyilvántartásba szeretnének kerülni" – mondta az igazgató. Manapság már a továbbtanulás a divat, így nagyon kevesen vannak, akik az érettségi után dolgozni akarnak. Ráadásul az akarat nem elég, hiszen nem biztos, hogy sikerül állást találniuk. Néhányan kihasználják a nyilvántartásba kerülés kellemes következményét – vagyis a munkanélküli-segélyt –, és csak akkor kezdenek munkát keresni, amikor már nem jogosultak arra.
Az egyetemeken több olyan program működik, mely alapján az ott tanulók külföldön vállalhatnak munkát, és világot is látnak, például Spanyolország­ba, Franciaországba, Görögországba, Angliába vagy az Amerikai Egyesült Államokba lehet eljutni.