Az író ugyan mindkét könyvében kerülte a településneveket, de miután a Fenékpusztához közeli Diás-sziget volt gyakori tartózkodásának helyszíne, s mert itt folyik össze az ős-Zala és a Hévízi-csatorna, a regénybeli útmutató ma is odavezeti az olvasót Matula, Tutajos és Bütyök "születési" helyéhez.
Talán már pontosan nem is lehet nyilvántartani, hogy hány millió példányszámban látott napvilágot Fekete István egyik legnépszerűbb regénye, a Tüskevár, de az szinte bizonyos, hogy nincs olyan generáció, amely ne olvasta vagy látta volna tévésorozat formájában a Kis-Balaton élővilágát talán legérzékletesebben bemutató alkotást. Az 1950-es években született művet és folytatását a mai nemzeti park területén írta, s bár soha nem lakott itt, hosszú éveken át rendszeresen visszatért hosszabb-rövidebb időre a számára kedves természeti környezetbe. A Zala folyó és a Hévízi-csatorna ölelésében elterülő sziget és annak környezete máig megőrzött valamit az egykor mocsaras-lápos Kis-Balaton szépségeiből. Költöző madarak, ragadozók és a vízi világ lakói népesítik be most is a környéket, mely jelenleg is látogatható, bár csak avatott szakvezető kíséretével. Kopek Annamária, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság turisztikai és oktatási osztályának vezetője ezt azzal magyarázta, hogy a mintegy 14 000 hektáros Kis-Balatont nemcsak magyarországi, de nemzetközi védettségű területként tartják nyilván. A táj és lakóinak minél fokozottabb védelméért szükséges, hogy a vadvízi világot csak az azt jól ismerő szakember vezetésével lehet megtekinteni.
A Kis-Balatont három helyszínen szakvezetővel és egy kisebb területen szabadon is lehet látogatni. A Kányavári-sziget bármikor megtekinthető, s hogy ne legyenek információ híján az ide érkezők, a búbos vöcsökről elnevezett tanösvényen sétálhatnak végig, s közben a táblák leírása alapján megismerhetik a terület jelentős madárállományát. ,,Itt nemcsak fészkelnek a szárnyasok, de nemzetközi vonulási útvonalukon a hideg hónapokban telelőhelyet is jelent ez a lápos terület" – tette hozzá Kopek Annamária.
Szakvezető irányításával ismerhető meg a Vörsön működő tájház, amely májustól szeptember végéig látogatható. A kápolnapusztai bivalyrezervátum egész évben nyitva tart, itt ma már nemcsak a századokkal ezelőtt legfontosabb haszonállatnak számító vízibivalyok, hanem szürkemarhák is élnek, de a természetvédelmi program keretében néhány éve ide telepített ürgék vidám bújócskázását is élvezhetik a látogatók. Matula "otthonába", a Diás-szigetre hetente öt napon át, naponta kétszer indulnak vezetett túrák, amelyek nyaranként egyre több érdeklődőt vonzanak. A szakember elmondta: tavaly alakították itt ki a kócsag tanösvényt, amely rövid betekintést ad az élőhely állat- és növényvilágába, az egykor itt élő emberek foglalatosságaiba.
Lendvai Béla
(folytatjuk)