Aranyérmesek: Pelle István (tornász) 2 arany – talaj és lólengés, Énekes István (ökölvívó), Piller (Jekelfalussy) György (kardvívó) kard egyéni, kardcsapat, vízilabdacsapat.
Ezüstérmesek: Pelle István (tornász) 2 ezüst- egyéni összetett, korlát, Kárpáti Károly (birkózó), Manno Miltiádesz – művészetek, Zombori Ödön (birkózó).
Bronzérmesek: Bogen Erna (vívó) – női tőrvívás, egyéni, Kabos Endre (vívó) – kard egyéni, Sós-Ruszkattradetszky Zoltán (sportlövő), Tunyogi József (birkózó) és a 4x200 m-es úszó gyorsváltó.
Ezen az olimpián szerepelt Sepsiszentgyörgy szülötte, Benkő Tibor is, aki két sportágban – vívás (párbajtőr) és öttusa – képviselte a magyar színeket, tisztes helytállással.
Benkő Tibor
Benkő Tibor, Háromszék első sokoldalú (all-round) sportolója 1905. május 28-án született Sepsiszentgyörgyön. A Székely Mikó Kollégium diákjaként indult el az ismeretszerzés és a sport útján, itt szerezte meg az alapokat, melyeket aztán Magyarország különböző tanintézeteiben, sportegyesületeiben gyarapított tovább, oly mértékben, hogy a sport életének fontos része lett. S hogy ez a sporttal kötött frigy bekövetkezett, az egy tornaünnepélynek köszönhető. Történt ugyanis, hogy a Székely Mikó Kollégium egyik évzáró tornaünnepélyén a botbirkózás veszteseként a szabályok értelmében le kellett térdelnie legyőzője előtt. Akkor határozta el, hogy mindig győzni szeretne.
Sepsiszentgyörgyről Egerbe került, ahol rendszeres látogatója lett az uszodának, melynek vizében olyan remek úszók gyakorlatoztak, mint a Bitskey testvérek. Tanulmányai a budapesti Vörösmarty főreálba vezérelték, ahol tanára, Zahorszky Pál mindenáron élvonalbeli atlétát akart nevelni belőle, de Tibor inkább az iskola gyeplabdacsapatának gólgyártója lett. Első érmét nem úszásban, nem atlétikában, nem gyeplabdában, hanem súlyemelésben szerezte, aztán főiskolai bajnokságokat nyert úszázban és vízilabdában. 1926-ban jelentkezett a Ludovika Akadémiára, majd a sikeres felvételi után új sportággal, az öttusával lépett kapcsolatba. Öt évvel később, 1931-ben a Honvéd Sporttanárképző Intézet hallgatója lett, és maradt továbbra is az öttusa szerelmese. E kitartó szerelemnek eredményeként az 1932-es olimpiát megelőző öttusa válogatóversenyeken megszerezte részvételi jogát a Los Angeles-i olimpiai játékokra.
Az olimpián aztán az öttusa egyéni számában 64,5 ponttal a 18. helyen végzett, majd folytatta olimpiai szereplését a párbajtőrvívásban, sajnos, az elődöntőn nem jutott túl, s így idő előtt búcsúzásra kényszerült.
Az olimpia után a Sporttanárképző Intézetben újabb sportágak nyerték el tetszését, megpróbálkozott a birkózással, az ökölvívással és a tenisszel is küzdőtérre lépett. Hát ez volt a sportoló Benkő Tibor.
1968-tól már nyugdíjasként a gödöllői Agráregyetem klubjának, a GEAC-nak oktatója vívásban és teniszben. Megszervezte az atlétikai, a síelő és a háromtusa szakosztályt. Még mindig tanulni akart, hogy eredményesebben tudjon oktatni, beiratkozott a Testnevelési Főiskola szakedzői tanfolyamára... Hetvenöt évesen szerzett szakedzői képesítést a vívósportban. Ő a minden idők szakedzőképzésének korelnöke. Jelentős szerepe volt a gödöllői vívósport sikereiben. Egyik kiváló vívó tanítványa dr. Gémesi György, a rendszerváltás utáni évek Gödöllőjének polgármestere. A sors keserű fintora, hogy Tibor bácsi tanítványának, mint orvosnak, az első ügyeletes tevékenysége az volt, hogy az idős mester elhalálozását – 1988 áprilisában – hivatalosan is megállapítsa, regisztrálja. Benkő Tibor katonásan élt és nevelt, temetésén kürtös fújta az Il Silentiót.
* 1899. augusztus 14-én ért véget Osten­dében a VII. evezős-világbajnokság három belga és két francia győzelemmel.
* 1929. augusztus 11–14-én rendezték Stockholmban a XXVI. sportlövő-világbajnokságot, melyen a magyar Lumniczer Sándor világbajnoki címet szerzett trapban.
* Az 1948. augusztus 9–13. között sorra került XII. íjász-világbajnokság sem zárult magyar érem nélkül, hiszen a csehszlovák színekben versenyzett Kaszal József, az egy évvel korábbi világbajnok ezúttal bronzérmet szerzett.
* 1960. augusztus 12–14-én rendezték meg Londonban a VII. női evezős Európa-bajnokságot. A magyar érmesek: egypárevezős: 1. Pap Kornélia (magyar)... 3. Sika Éva (ausztriai), kétpárevezős: 3. Lakatos Dóra (romániai), kormányos négyes: Tamás Anna (romániai), nyolcas: 3. Kardos Márta (romániai).
* 1971. augusztus 10-én ért véget Hel­sin­kiben a X. atlétikai Európa-bajnokság. A magyar ajkú atléták három érmet szereztek. Ezüstérmesek: Balogh Györgyi a 200 méteres síkfutásban, Dósa Csaba (romániai) magasugrásban, bronzérmes: Fejér Géza diszkoszvetésben.
* 1972. augusztus 9–14-én volt a budapesti IV. tenisz Európa-bajnokság. A magyarok egy bajnoki címet és öt bronzérmet szereztek. A bajnoki címet Baranyi Szabolcs szerezte férfi egyesben, bronzérmesek: Machán Róbert (férfi egyesben), Baranyi Szabolcs–Szőke Péter (férfi párosban), Borka Katalin–Szörényi Judit és Szabó Éva–Széll Erzsébet (női párosban), Szabó Éva-Machán Róbert (vegyes párosban).
* 1979. augusztus második hetében három sepsiszentgyörgyi terepmotoros – Laub Eduárd, Fodor Ferenc, Gyurka Csaba – utazott el, hogy a Barátság Kupa soron következő futamán képviselje Románia színeit.
* 1995. augusztus 14-én ért véget Fortyogófürdőn a IV. Incitato-kupa fogathajtó-rendezvény, mely egyben a bajnokság döntőjét is jelentette. Íme az eredmények: Incitato Kupa: 1. Bartha Róbert (Szépmező), 2. Imreh Zoltán (Paptamási), 3. Molnár István (Nagy­szalonta), 4. Kaján Mihály (Szentkatolna). Országos bajnokság: 1. és országos bajnok Bartha Róbert 910 pont, 2. dr. Kádár László (Szentkatolna) 650 p., 3. Imreh Zoltán 590 p., 4. Kaján Mihály 540 pont.