A szakemberek számára jó jövedelemkiegészítő lehet az öregebb, reformálás előtt álló tehenek megtermékenyítése valamely húsmarhafajta fagyasztott tenyészanyagával, illetve az utódok hizlalása. Az uniós csatlakozási szerződés is lehetőséget kínálna a támogatások bevezetésére, de a jelenlegi helyzetben az anyatehén-támogatás, a hizlalási és vágási premizálás, valamint az extenzifikációs támogatás csak 2013-tól, az új Közös Agrárpolitika kidolgozása után válik lehetségessé.
Mivel Románia 2007-ben nem választotta el a tejágazatot a marhahústermeléstől, és a könnyebb utat választva, a minimálisan három szarvasmarhát tartó gazdaságok támogatási formáját választotta, az említett dátumig a támogatási rendszer a húságazatban nem alkalmazható. Ígéret hangzott el, hogy Románia változtat az állattenyésztésben alkalmazott támogatási rendszeren, és különválasztják a két ágazatot a szarvasmarhánál. Azonosítottak egy 6,5 millió euró értékű uniós forrásalapot, amelyet "hátrányos hegyvidéki zónában marhahúst termelő gazdaságok támogatása" címén lehet igényelni. A támogatás elég sok tenyésztőt érinthet majd, hiszen az országos vidékfejlesztési terv mellékletei szerint a megye községeinek közel háromnegyede hasonló térségbe esik. A besorolás szerint a következő községeket és városokat minősítették hátrányos helyzetűnek: Nagyajta, Árkos, Bárkány, Nagybacon, Bölön, Sepsibükszád, Bo­dok, Bardoc, Bereck, Csernáton, Kom­mandó, Ko­vászna, Dál­nok, Dobolló, Esztelnek, Gelence, Gi­dófalva, Hidvég, Bo­dzaforduló, Lem­hény, Málnás, Almás, Mikóújfalu, Mak­sa, Ozsdola, Kézdi­szentkereszt, Szita­bodza, Torja, Elő­patak, Kőröspatak, Nagy­patak, Vargyas, Zágon és Zabola.
Tánczos Barna államtitkár szerint nincs akadálya a brüsszeli engedély megszerzésének, tárgyalásai során nem észlelt ellenvetést az uniós bizottság tagjai részéről az új támogatási forma bevezetése ellen. Az elküldött anyagban az áll, hogy 300 eurós (1400 lejes) támogatásban részesülne a hegyvidéki gazdálkodó a tiszta fajtában tartott (és nem fejt) anyatehénre és a tiszta fajtában, valamint valamely húshasznú fajta és a pirostarka keresztezéséből származott növendék (hím és nőivarú) tartására, illetve hizlalására. A növendéket nyolc hónapos koráig a gazdaságban kell tartani, illetve hizlalni. Így a keresztezett növendék e korig 300–320 kilósra is meghízhat.
Jelenleg a francia élőállat-piacon – amely nagymértékben meghatározza az unió piacain alkalmazott árat és összehasonlítási alapul is szolgál – a keresztezésből származó és 250–300 kilósra hizlalt növendékért a 2,1 és 2,2 eurót is megadják, ami közel 10 lejes árat jelent élősúlyban. Ha az értékesítési árhoz hozzáadjuk a lehetséges támogatás összegét, a tenyésztő egy hizlalt bikaborjúért, esetleg szűzüszőért a 4000–4500 lejt is megkaphatja. Jelenleg a köztes állatfelvásárlók nem adnak ilyen árat ezért a súlykategóriáért, de a piac nyitott, és mindig meg lehet találni a megfelelő vevőt a jó minőségű állatokra.
A megyei egyesület is befolyásolhatja a felvásárlási árak alakulását, esetleg más piacot is keresve, hiszen egyik alaptevékenysége a tagok piacra jutásának elősegítése is. Az említett összeg reményeink szerint sokakat arra fog ösztönözni, hogy a keresztezett borjaikon ne adjanak túl 50–60 kilósan, és nyolc hónapos korukig hizlalják a támogatások megszerzése érdekében. A középajtai Benkő Imre, a helyi egyesület elnöke, aki az év folyamán nyolc tehenét fedezte be mesterségesen a fehérkék belga fagyasztott ondójával, a támogatások hallatán semmiképp sem készül eladni borjait kis súlyban. "Így most érdemes lesz tartani és hizlalni őket" – összegzett a nagyajtai elnök. Az újra mindig fogékony gazda attól az ötlettől sem zárkózott el, hogy ha Románia megkapja az engedélyt az unió szakbizottságától a kis kapacitású térségi vágóhidak létesítésére, ők is belevágnak hasonló építésébe, hogy a jó minőségű, általuk hizlalt állatokat azon keresztül közvetlenül értékesíthessék.