Annak viszont mélyebbek a gyökerei, hogy ebben a községben számos fejlesztés csak lassan tud megvalósulni. Bizony "lassú a menet", miként a helybeliek panaszolják, s így vélekednek a hivatalosságok is, de elmondták, ígéreteket kaptak, s remélik, célba érnek a beruházások. "Mindenre készítettünk dokumentációt, s azok a hivatalok asztalára kerültek, várjuk a pályázati kiírásokat és a pénzforrásokat. Más szóval útra készen állunk" – közölte Silviu Ioachim polgármester.

Az utca hangja
– Hallgasson meg minket is – így az utca embere. – Igazat mondunk, csak minket ne írjanak ki a lapba, mert kellemetlenségből éppen elegünk van! Hát, tessék megnézni, hogy milyen az a főút, ami összeköti a falut az aszfalttal! Még a bánya idejében épült betonréteg lyukas, kárt tesz a személygépkocsikban, kellemetlen rajta a közlekedés, s amikor a termőföldet is hordani kez­dik a tóhoz, és esik az eső, csupa sártenger! Megértjük, nem községi út, a tanácsnak nincs erre pénze. De a megyei önkormányzat ennyi év alatt sem volt képes járhatóvá tenni ezt a Vadason átvezető szakaszt, mely lényegesen lerövidítené az utat az Ajták vidéke felé!? Arra is ügyelni kellene, hogy amikor az ivóvízvezetéknél valami javítást végeznek, a környéken a sártól nem lehet közlekedni. Ott áll az az egészségügyi ház. Miért nem rendezteti a tanács a környékét? A tanügyiek mit tesznek a falu kulturális életéért? Ne mind azt hajtogassák, hogy az csak a kommunizmusban volt számukra kötelező. Régen is a tanult emberek végezték a kultúrmunkát. Ki most a kultúrigazgató, mert nem ismerjük? Hol vannak a falusi könyvtár könyvei? Azt hallottuk, hogy becsomagolva állnak a községháza padlásán. Miért? S egyáltalán mikor fog megnyílni a könyvtár? Éjjeli bárt nyitottak a kultúrotthon pincéjében! No még ez hiányzott Kőröspatakon. Ki adott erre engedélyt? Milyen világ ez? Kí­váncsiak vagyunk, hogy kik fognak majd Mezőtúrra menni, mert ebben a kérdésben is voltak bajok. Lehet, hogy nem lesz belőle semmi. Ezt a jól menő kapcsolatot miért kell veszni hagyni? Volna, mivel odamennie ennek a falunak is. Van itt is kulturális hagyomány, olyan értelmiségi, aki ott fel tudna szólalni. Tánccsoport is működik, de a sportpályán az ünnepségen a polgármester nem engedte, hogy a sportcsarnokban kinyissák az illemhelyet! Még nagyobb baj, hogy "közös erővel", mert ebben a magyarok is hibásak, sikerült szétverni az RMDSZ-t Kőröspatakon! Most látjuk, hogy parkosítják a központot, vajon ez nem a választási előcsatározás kezdete? Szóval, van itt elég baj. Ezek azok, amit a nép emleget. Sokan kérdezik kuncogva: Te, Kőröspatakon mikor tartjátok a falunapokat? No mondja meg, mit lehet erre válaszolni? Van itt, amit ünnepelni, van, amire mulatérozni?

Az érem másik oldala
Silviu Ioachim polgármester elmondta, időnként kötelességének tartja visszajelezni az ikerfalu lakosságának, elmondani nekik, miként állnak a közügyek, amelyek az itt élőket foglalkoztatják.
– A múlt hónap 29-én a 3.22/D integrált pályázati programhoz benyújtottuk igénylésünket a tavalyi árvízrombolások újraépítésére, ezek főleg az infrastruktúrát érintik. A másfél millió lej értékű pályázat elsősorban Kálnokra vonatkozik, ahol rengeteg az árvédelmi tennivaló. Ebbe beleférne a jelenlegi aszfaltburkolat végétől a kilométeres új aszfaltréteg Kálnoktól Zalán felé. A kálnoki bekötőút vonalán hat nagyobb átmérőjű átfolyót helyezünk a jelenlegiek helyett, mert ezek okozták az árvizet a községközpont bejáratánál. Új, magasabb és szélesebb híd épülne Kálnok bejáratánál a Falupatakára. A munkálatok befejezése után új aszfaltréteget öntenének az öt méter széles, három kilométer hosszú útszakaszra, amelynek vízlefolyóit is kibetonozzák.
Múlt héten az alpolgármesterrel Kelemen Hunor irodafőnökénél megsürgettük a kálnoki Bedő Albert-emlékház építésének folytatását. A kálnokiak kiöntötték az alapot, de a megyei vezetés ígérete ellenére sem folytatták a munkát. Fontos ez, mert e hónap végén költségvetés-kiegészítésre számíthatunk. Mi legalább az idén pirosba szeretnénk tenni ezt az épületet. Eljártunk a falun áthaladó megyei út ügyében is. Ez a legfontosabb óhajunk. Megtudtuk, hogy az öt kilométeres aszfaltút felkerült az elektronikus licit lajstromára. Az aszfaltos út a Virágos Háznál, a Vadas alatt érne véget. A fejlesztési minisztérium ígérete reménnyel tölt el. Az Országos Beruházási Alapnál letettünk két pályázatot a község két kultúrotthonának felújítására. Az 577-es kormányrendelet alapján megkezdtük az ivóvízhálózat korszerűsítését, de tartozunk a kivitelezőnek, megsürgettük a pénzalapokat. Szor­galmaztuk, hogy a község szennyvízhálózatára és a hozzá tartozó derítőállomásra hirdessék meg az elektronikus versenytárgyalást. A dokumentáció jónak bizonyult, ha minden az elképzelések szerint halad, az ősszel vagy legkésőbb tavasszal elkezdhetjük a szennyvízhálózat kiépítését. Folytatjuk a központ parkosítását, a kivitelező egy kézdivásárhelyi cég. Ennek során alkalom adódik szabadtéri színpad építésére a sportcsarnok térségében. Én jól látom, hogy az elmondottak fele ígéreten alapszik. Ha lesz olyan megvalósítás, amelynek örülni fog a lakosság, mi is szervezünk falunapot, megmutatjuk, hogy Kőröspatak tud ünnepelni és mulatni, ha van, miért! Felfrissítettük az eljövendő sporttevékenységgel kapcsolatos tennivalókat, óhajainkat is a fővárosban. Az történt ugyanis, hogy amíg épült a sportcsarnok, focicsapatunk nem tudta használni a pályát, s emiatt egész évben kimaradt e fontos tevékenység. De mert ilyen típusú munkálatokra is mutatkozik remény a költségvetés-kiegészítéskor, rendezhetnénk a sportpályát, hogy meg tudjuk szerezni hozzá a működési engedélyt. Ha ez sikerül, akkor az ősztől mind a felnőtt, mind a gyerekcsapattal újra be akarunk nevezni a bajnokságokra.
– Idegenforgalmi fejlesztésekre gondoltak-e? Nem építik ki a Büdöskutat, hogy legyen a helyi idős nemzedéknek olcsóbb gyógymódja a reumás bajok kezelésére?
– Nem gondoltunk erre. Itt a tó környéke szolgálja majd a vendégforgalmat. Hogy annak kezeléséből mennyit vállalhat községünk és Árkos, azt most még nem lehet tudni. A helyi önkormányzat tulajdonában van egy hat- hektárnyi terület, arra lehet majd építeni, amiből aztán a közös kasszába is jut valami. Azt viszont elmondhatom, hogy a község területén működő sikeres vállalkozások mintegy 70 munkahelyet biztosítottak, zömében helyieknek.

Magad, uram... önerőből
Lemenőben volt már a nap, amikor hazafelé benéztünk ifj. Költő Sándor farmjára, mely az itthon- és a megmaradás helyi példája. Költő Sándor a maga és családja lehetőségeire támaszkodva kezdett állattenyésztésbe és az ahhoz szükséges mezőgazdasági termények termesztésébe. Volt a családnak egy kisebb állatállománya , s arra gondoltak, pályáznak, hogy azt tovább fejlesszék.
– Sajnos, sem a Sapardnál, sem pedig a Román Vidékfejlesztési Alapnál nem jártunk sikerrel – mondta –, így a családdal eldöntöttük, hogy magunk kezdünk fejlesztésbe, lépésről lépésre, ahogy bírjuk. A téeszből visszakapott öt állattal kezdtük valamikor, s azt felszaporítottuk. Jelenleg 75 állatunk van, 40 fejőstehén, a többi növendék. Éppen most jöttem a Vadasról. A közbirtokosságtól bérelt legelőn jár a kint háló csordánk, a tejelőkkel itt vagyok a határban, saját és bérelt földterületen végezzük velük a szakaszos legeltetést. Ki kellett lépni a faluból az uniós normák miatt. Így itt kint, a mezőben vásároltunk területet a farm számára, telkesítettük, erre épült a korszerű istálló és egyik felében az uniós szintű fejőrendszer. Önerőből és bankkölcsönből finanszíroztuk azt, amit rendszeresen törlesztenünk kell. A tejet a Covalact Rt.-nek adjuk le szerződéses alapon. Elégedett vagyok velük. Tizenöt éve dolgozunk együtt, de soha egy napot nem késtek a fizetéssel. Sok munkát saját kezünkkel végeztünk. Jómagam, a feleségem és még öt alkalmazottammal együtt itt keressük a mindennapit – fejezte be ifj. Költő Sándor.