Míg Kisboldogasszony napja (szeptember 8.) Szűz Mária születésének, Nagyboldogasszony napja (augusztus 15.) mennybevételének ünnepe.
Korábban elalvásról, elszenderülésről beszéltek Mária halála kapcsán. A keresztény hagyomány úgy tartja, Jézus nem engedte anyja testét elenyészni, ezért magához emelte. Az 1950-ben II. Pius pápa által kihirdetett dogma szerint Mária a mennybe vétetett.
A Boldogasszony megnevezés csupán a magyar nyelvterületen használatos, más népeknél nem. Ennek magyarázata, hogy a keresztény hittérítés időszakában az ősi magyar mitológiai Boldogasszonyra építették rá a Mária-kultuszt, ezáltal könnyítve az új tan befogadásán. A hagyomány úgy tartja, Szent István királyunk ezen a napon ajánlotta Magyarországot Mária oltalmába. Az 1896-os millenniumi ünnepségekkel kezdődően a felajánlás ünnepét október 8-án Magyarok Nagyasszonya néven tartják. Nincs arra történelmi bizonyíték, hogy első királyunk Máriának ajánlotta volna Magyarországot, de felajánlásra való utalást találunk. Szent Péter földi helytartójától, a pápától koronát kapó király nagy valószínűséggel Péter kegyelmébe ajánlotta országát, ám a későbbiekben a pápák erre hivatkozva hűbérúri jogot igyekeztek gyakorolni Magyarország fölött, ezért kézenfekvő volt a legendát átírni, s így Szűz Mária vált a magyarok legfőbb oltalmazójává.
Mária megdicsőülése nemcsak a katolikus, hanem az ortodox egyházban is ünnep. Romániában 2008 októberében nyilvánították hivatalos ünneppé pünkösd másodnapjával együtt, ám azóta szombatra, illetve vasárnapra esett. Idén már munkaszüneti nap.
