Radu Roatiş, az Országos Ál­lat­-egészségügyi és Élel­mi­szer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) elnöke szerint erre azért van szükség, mivel Románia több olyan állammal is határos, ahol sertéspestis veszélyezteti az állományt, így a hazai farmokon vérvétellel állapítják majd meg az állatok egész­ségi állapotát. Mint mondta, a román–szerb határ mellett már elvégezték a megfelelő vizsgálatokat, majd az Ukraj­na és a Moldovai Köztár­sasághoz közeli területek következnek. "A szakemberek félelme jogos, hiszen a vírus egyre ellenállóbb mutációkban jelentkezik. Romá­niában azonban már nincs jelen a betegség, ezt folyamatos ellenőrzésekkel bizonyítjuk. Úgy gondolom, még ebben az évben megkapjuk az EB exportengedélyét" – jelentette ki a hatóság elnöke.
Romániától 2003-ban vonta meg a sertéshúsexport jogát az Európai Bizottság, 2009-től pedig csupán olyan, Romániából származó élelmiszer kerülhet a közösségi piacra, amelynek összetevői valamely hivatalosan is vírusmentesnek nyilvánított EU-s térségből származnak. Az ország elsősorban a kis, családi gazdaságokban való disznótartás körülményei miatt képtelen eleget tenni az unió állat-egészségügyi elvárásainak. "Azt kértük Brüsszeltől, hogy az ország teljes területét szabadítsa fel a sertésexport-tilalom alól, de ezt visszautasították azzal az indokkal, hogy Románia nem tudja garantálni a kis- és mikrogazdaságokban az állat-egészségügyi feltételeket – nyilatkozta korábban Tánczos Barna mezőgazdasági államtitkár. – Azt javasolták, hogy azonosítsuk mi a kisrégiókat, amelyekből engedélyezhető a sertésexport."
Csutak-Nagy László, az Orszá­gos Állat-egészségügyi és Élelmi­szer-biztonsági Hatóság alelnöke szerint Románia jelenleg harmadik kategóriás ország ilyen szempontból, azaz kizárólag a hőkezelt termékeket exportálhatja, és az a cél, hogy bekerüljön a második kategóriába, vagyis hűtött vagy fagyasztott formában akár fél disznókat is szállíthasson az EU-s országokba. Hogy ez megvalósuljon, a kijelölt területeknek – farmoknak, visszaállítandó kisközösségi vágóhidaknak – megfelelő állat-egészségügyi körülményekkel kell rendelkezniük, amelyek feltételezik az élő állatok kivizsgálását, adott esetekben a betegségek kiszűrését.
A vidéki állattartó gazdák számára évek óta problémát jelent mind az állatok értékesítése, mind az engedélyeztetett helyen történő, az uniós állatvédelmi feltételeknek megfelelő levágása. "A vágópontok – amelyeken elképzelésünk szerint havonta legtöbb száz sertést vagy húsz szarvasmarhát vágnának le – ezen gondokra jelentenének megoldást, arról nem is beszélve, hogy a sertéshús feketepiaci értékesítését is visszaszorítanák" – magyarázta az államtitkár. Az agrártárca becslése szerint egy ilyen vágóhíd létrehozása nem több 200 000–250 000 eurónál, és a finanszírozást uniós forrásokban, illetve a helyi önkormányzatok részvállalásában látják.
Valeriu Tabără mezőgazdasági miniszter szerint az export hiánya közel tíz év alatt több mint kétmillióval csökkentette a sertésfélék számát. A romániai sertésállomány jelenleg valamivel ötmillió fő fölötti, az országos éves fogyasztás viszont a 11 millió sertést is elérheti, e mennyiség 60 százaléka importból származik.