Már éppen azt latolgatta mindenki, mikortól is kaphat újabb fizetés- vagy nyugdíjemelést és mennyit, hogy a román gazdaság mely időponttól kezd újból dübörögni, amikor bevágott az istennyila.
Amerika megemelte hitelplafonját. A tőzsdei árfolyamok és a lej értéke esni kezdett, mint a zuhanó repülőgép. Ezeket a jelenségeket mi, földi halandók nem nagyon értjük. Mert közben olyanokat hallottunk, hogy ha Amerika nem emelte volna meg saját adósságplafonját, akkor még nagyobb lett volna a baj. A mostani cirkusz miatt a hitelminősítők a hibásak, akik leminősítették Amerikát, a teljesen megbízható AAA-ról az AA pluszra. Mit érdekel ez minket? És most ezek után miért kell minden reményünknek dugába dőlnie?
Bár azért nem kell teljesen elveszítenünk optimizmusunkat. Boc miniszterelnök azzal biztat, hogy ha nem is lesz fizetésemelés, fizetéscsökkentést nem terveznek a közalkalmazottaknál. Ilyenkor olyan varázsszavakat hallunk, hogy "a világgazdaságban előállt helyzet" mindennek az oka, "tanúsítsunk felelősségteljes magatartást", és folytassuk a reformokat "óvatosan, éberen, ám nem bepánikolva". És azt is hangoztatják, hogy bár valószínűleg nem is lesz gazdasági válság, azért Románia sokkal jobban felkészült erre, mint amikor valóban válság következett. Akkor azt ígérték nekünk, hogy hozzánk nem fog begyűrűzni, ezért nem készültünk fel. Meg is látszik, mert máshol már rég elfeledték, s mi még mindig abból koldulunk a Nemzetközi Valutaalapnál. A begyűrűzés után legjobb lett volna, ha minden román állampolgár gyomrára gyűrűt tesznek, amilyent a nagybelűeknek szoktak. Ettől – ha keveset is eszik – telítettségérzése lesz az embernek, és nem éhes állandóan. Bár mintha már most mindenki jóllakott volna tőzsdével, árfolyammal, válsággal.
De az vigasztaljon, hogy vannak, akik az újabb pénzpiaci mozgások miatt dollármilliárdokat veszítettek. S mégsem sírnak. A világ leggazdagabb embere, Carlos Slim nyolcmilliárd dollárt veszített. A leggazdagabb román üzletember, Dinu Patriciu részvényeinek értéke több mint harminc százalékkal esett. Ők optimisták, és megtanítanak arra, mit kell tennünk ilyenkor, válságos időkben. A legfontosabb, hogy most nem szabad eladni semmit. Sem üzletrészt, sem részvényt, sem ingatlant. Ebben az esetben csak elméletileg vesztünk, ahhoz képest, hogy régebb többet nyerhettünk volna, ha akkor adunk el. Most, amikor mindezek értéke így lecsökkent, tessenek vásárolni!
Ugyanakkor ilyen zavaros időkben legjobb japán jent vagy svájci frankot vásárolni. De ha teljesen biztosra akarunk menni, akkor ne vegyünk semmilyen valutát, hanem aranyat. Ez a legjobb befektetés! Bár azzal is vigyázni kell, nehogy úgy járjunk, mint az, akinek a Bukarest–Piteşti autópályán elrabolták 23 kilogramm arany ékszerét.
Nem hiába mondják: a vannal baj van...