Ivan Gasparovic szlovák államfő szerint Esterházy János, a felvidéki magyarság két világháború közötti vezetője, aki az ötvenes években egy morvaországi börtönben hunyt el, Hitler és a fasizmus híve volt, ezért helytelen, hogy Kassán mellszobrot állítottak neki.
A kijelentés felháborította mind a szovákiai magyarság képviselőit, mind a magyar állam hivatalosságait.
A büntető törvénykönyvben benne van, hogy tilos a fasizmus népszerűsítése. Meg kell vizsgálni, milyen mértékben lehet beavatkozni magánbirtokon, illetve azt, hogy milyen mértékben lehet erről a magánbirtokról kedvezőtlen hatást gyakorolni a környezetre egy szoborral vagy más propagandaeszközzel. Ha a szobrot valaki a kertjében saját maga számára állítja fel, nehéz bebizonyítani, hogy a fasizmus népszerűsítéséről van szó. Kassán is magánterületről van szó, amely azonban nyilvánosan látogatható. Ez probléma – fejtegette Gasparovic egy interjúban.
A Magyar Koalíció Pártja fölháborítónak tartja, hogy a Szlovák Köztársaság elnöke, Ivan Gasparovic kijelentésével ismételten hozzájárult a történelem meghamisításához. Esterházy Jánost csak az azonosíthatja a fasizmussal, aki nem ismeri az ő életútját, illetve tudatos történelemhamisítást végez. A csehszlovákiai magyarság mártírja nyomon követhetően több esetben is elhatárolódott a fasizmustól. Emberszeretete mélyen keresztény vallásából eredt – áll az MKP Berényi József pártelnök által jegyzett nyilatkozatában. Esterházy befeketítése csak megerősíthet minden jószándékú embert abban, hogy Szlovákiában még mindig meghatározó politikai nézet a szlovákiai magyarok másodrangú állampolgárrá minősítése. Esterházy lefasisztázása összefügg azzal is, hogy a hivatalos politika nem hajlandó törölni a jogrendből a kollektív bűnösség elvét. Mindez elfogadhatatlan, mint ahogy az is, hogy a köztársasági elnök, Ivan Gasparovic nem a szlovák–magyar megértést szorgalmazza, hanem megnyilatkozásaival megszemélyesíti a megosztás politikáját – zárul a nyilatkozat.
Mint ahogyan az éremnek is két oldala van, Esterházy János megítélésében is eltér egymástól a szlovák és a magyar közvélemény. A köztársasági elnök nyilatkozata azonban, amelyben Hitler hívének titulálja Esterházyt, messze átlépte a józan ész határait. Az elnök úr valószínűleg nem ismeri eléggé Esterházy munkásságát – tolmácsolta a Híd álláspontját Bugár Béla, a párt elnöke.
A magyar Külügyminisztérium elutasította a szlovák köztársasági elnök Esterházy János egykori felvidéki magyar politikussal kapcsolatos megnyilatkozását, megállapítva, hogy annak szellemisége nem járul hozzá a két ország kapcsolatainak előmozdításához. A Külügyminisztérium sajnálattal és értetlenséggel tapasztalja, hogy Szlovákiában a mártírhalált halt gróf Esterházy János embermentő tevékenységét újra a napi politika tárgyává teszik. A tárca megállapította, hogy a konzervatív magyar politikus életútját – Esterházy egyedüliként nem szavazta meg a zsidóellenes törvényt a pozsonyi parlamentben – ma már több országban, többek között Izraelben is méltó módon elismerik. A tárca meggyőződése szerint az esetlegesen vitatott történelmi személyiségek, események értékelése a két ország között jól működő történész vegyes bizottság, és nem a politikai szféra feladata.
Megdöbbenésének adott hangot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Ivan Gasparovic szlovák államfő Esterházy János felvidéki magyar politikusról szóló nyilatkozata miatt. A politikus emlékeztetett arra, hogy Esterházy János volt az egyetlen, aki a pozsonyi parlamentben a zsidó törvények ellen szavazott. Felidézte azt is, hogy Esterházy János hősiesen gyakorolta az erényeket, és mindvégig elkötelezett volt a katolikus egyház tanítása iránt, ezért nem véletlen, hogy boldoggá avatása folyamatban van. Esterházy János emlékének támadása ezért nem csak a magyar nemzet, hanem a katolikus egyház és az egyetemes emberi jogok megsértését is jelenti – fogalmazott Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes reméli, hogy az elnöki nyilatkozat nem szándékos támadás, nem is a történelmi ismeretek hiányából fakad, hanem csak újságírói tévedés.
Marek Trubac, a szlovák köztársasági elnök szóvivője hangsúlyozta, az államfő nem változtat nézetein, mert Esterházy János olyan megosztó személyiség, akit Szlovákiában háborús bűnösként tartanak nyilván, amiért támogatta a fasiszta ideológiát. Kitért arra, ők nem tagadják, hogy Esterházy János volt az egyetlen a képviselők közül, aki 1942-ben a zsidók kitelepítése ellen szavazott, de ehhez azt is hozzátette: ugyanakkor azzal is mindenki tisztában van Szlovákiában, hogy Esterházy János az elsők között üdvözölte a fasiszta Horthy-csapatokat, amelyek elfoglalták Kassát.
