Megkezdődött Magyarországon az új tanév a maga sajátságos problémáival. A pedagógusok is, az iskolák is eléggé bizonytalan helyzetben vannak, egyre nehezebb beszerezni a tankönyveket. Az önkormányzatok ugyanis eladósodtak, nem fizettek tavaly óta a kiadóknak és a terjesztőknek, a 2010-ből áthozott adósság eléri a százmillió forintot(!), ezért az ingyenes tankönyvekhez jelenleg nem is lehet hozzájutni, ami hozzávetőlegesen tízezer, hátrányos helyzetben lévő tanulót érint.
* Sokan azt sem értik, miért kell minden évben új tankönyv, erre a kikerülhetetlen kérdésre a kiadók képviselői azzal védekeztek, hogy állandóan módosulnak a tantervek is, ami óhatatlanul is a tankönyvek módosítását jelenti. S nincs még oktatási törvény sem... * Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár hét végén emelkedett hangú nyilatkozatban jelentette be, hogy két hét múlva nyilvánosságra kerül a régen várt oktatási törvény, a tárca célja, hogy helyrehozza a szocialista kormányzás alatt az oktatásban elkövetett hibás lépéseket, hogy csökkentse és eloszlassa a zűrzavart. * "Visszaállítjuk a tudás, a szorgalom, a munka és a becsület rangját, a tanulók testi és szellemi gyarapodását biztosító intézményrendszert szeretnénk, amelyet köznevelési rendszerként definiálunk..." * Azt a félelmet is igyekezett eloszlatni, hogy a tárca iskolabezárásokra készülne, kijelentette, hogy a kis településeknek a szocialista kormányok alatt bezárt iskoláit is szeretnék újra megnyitni. * Egyre nagyobb a vita az iskolák államosításáról, nagy részük ugyanis kikerülne az eladósodott önkormányzatok hatásköréből. Az ellenzék ezt is másként látja. Némely szocialista szakpolitikusok szerint az iskolák államosítása sem szól másról, mint újabb burkolt pénzelvonásról. A Lehet Más a Politika képviselői szerint sürgősen meg kellene változtatni az egykulcsos, szintén sokat vitatott adórendszert is, hiszen nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, érzékelhetően kihatott a pedagógusok bérének csökkenésére, és megérezték az iskolák is. * Vita alakult ki a szakszervezetek és a kormány között a közmunkarendszer jelenlegi formájáról is. Bizonyos szakszervezeti vezetők üdvözlik a kezdeményezést, amelyet már rég be kellett volna indítani, de szerintük arcpirítóan alacsonyak a bérek. * Jelenleg nyolcórás közmunkáért képzetlen munkások 57 000, míg a szakképesítésessel is rendelkezők 78 000 forintot kaphatnak. * Nagy részük nyilván képzetlen, az ő tényleges keresetük az adók levonása után 35–36 ezer forint, míg a munkanélküli-segély összege jelenleg, a csökkentések után 25–27 ezer forint körül mozog, a különbözet, legalábbis a szakszervezeti vezetők szerint, egyáltalán nem ösztönző hatású, ezt sürgősen újra kellene gondolni, hiszen 35–36 ezer forintból igen nehéz ma Magyarországon megélni. * Bonyolítja az áldatlan helyzetet az is, hogy a minimálbér jelenleg csak a versenyszférára vonatkozik, a közmunkaprogramok résztvevőire nem. * Változtathat viszont a munkanélküli romák helyzetén, ha egymagában nem is oldhatja meg a cigány lakosság körében jelenlegi több mint 50 (ötven!) százalékos munkanélküliség egyre aggasztóbb problémáját. Miként lehetne visszaállítani a munka becsületét úgy, hogy generációk nőnek fel, akiknek tagjai nem is látták mondjuk a szüleiket dolgozni, mert amióta megszülettek, segélyből élnek?
.jpg)
