Hargita Megye Tanácsának elnöke arra hivatkozik, hogy az együttes tanácsülést, amelynek az lenne a feladata, hogy népszavazást tartsanak Székelyföld mint önálló közigazgatási egység megalakulásának szükségességéről, azért nem lehet megtartani, mert nem tud egyezségre jutni az ottani MPP-vel.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke szerint a konfliktus oka, hogy a napirendet az MPP diktálja. Szerintem csak annyi a baj, hogy az RMDSZ, mint mindenben, ebben a kérdésben is görcsösen ragaszkodik a hegemóniájához.
Az RMDSZ ilyenfajta hozzáállása a Markó-féle ideológia továbbvitele. Nem engedi a másik fél álláspontját érvényesülni, lebecsüli, leértékeli annak kezdeményezéseit, függetlenül attól, hogy ez a magyarság számára jó vagy rossz. Ebben a nagyon fontos ügyben mellőzni kellene a személyes konfliktusokat, és közös nevezőre jutva megtartani a közös tanácsülést.
Borboly Csaba másik érve is sántít, hogy Maros, Hargita és Kovászna megye egy közigazgatási egységbe tartozásáról a döntést nem Csíkszeredában, nem Sepsiszentgyörgyön, Budapesten vagy Brüsszelben kell meghozni, hanem Bukarestben. Túlzott az a naivitás, hogy mi, magyarok vagy székelyek a fenti megyék románságával szövetkezve tudnánk kivívni Székelyföld autonómiáját.
Mikor történt meg a történelem folyamán, hogy a románság mellénk állt volna bizonyos jogaink kivívásában vagy szabadságharcaink sikerében? Soha! Ellenkezőleg! Erre alapozom állításomat, hogy Bukarest sohasem fog elfogadni magyar vagy székely autonómiát. Ezt csak a magyarság közös összefogásával lehet elérni. Igénybe kell venni minden lehetséges eszközt, eredményesebben lobbizni az Európai Parlamentben. Példát kell venni azoktól, akik kitartó munkával, az anyaországok támogatásával kivívták önállóságukat: dél-tiroliak, katalánok, finnországi svédek, gagauzok, walesiek, skótok, belgiumi németek, korzikaiak stb.
A székelyföldi autonómiaügyet európai kérdéssé kell tenni, a fent nevezett autonómiák szervezési formáit minden fórumon alapos dokumentációval népszerűsíteni, elsősorban Brüsszelben és természetesen Bukarestben is. Magyarországon a kormányváltás következtében kedvező helyzet teremtődött a külhoni magyarság számára, ezt ki kell kihasználni a székelyföldi autonómiával kapcsolatban. Az új magyar alkotmány előírása szerint Magyarország vállalja, hogy felelősséget visel a határon túli magyar sorsokért, elősegíti közösségeik fennmaradását, fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzatok létrehozását, beleértve a területi autonómiát is.
A jelenlegi román vezetés, de az ellenzék sem fogja elismerni a magyarok önrendelkezési jogát, mindig a homogén nemzetállamra hivatkoznak. Ezért túlzott naivitás Borboly Csaba elképzelése, hogy Bukaresttől függő döntés az önálló székely közigazgatási egység. Szerintem Brüsszelnek, az Európai Uniónak hangsúlyosabban, határozottabban kellene érvényesítenie hatáskörét, nagyobb nyomást kellene gyakorolnia a román vezetésre, a különböző charták előírásainak szigorú alkalmazására.
Ha azt várjuk, hogy érdekvédelmi szervezetünk, az RMDSZ konkrét intézkedéseket hozzon ez ügyben, akkor abból semmi sem lesz. Ha pedig más magyar pártok kezdeményeznek, azokat szabotálják. Emiatt helyesnek ítélem meg az MPP javaslatát az egységes, határozott fellépésre úgy, ahogy azt Schmitt Pál magyar államfő is javasolta.
Kovács Gyula, Sepsiszentgyörgy
