Mikes-kert, Kripta-allé

2011. szeptember 3., szombat, Múltidéző

A családi sírboltot már csak Orbán Balázs Székelyföld leírásából ismerjük. Kegyeletsértő, ellenséges kezek dúlták szét.

  • A Kripta-allé a zabolai Mikes-kastély parkjában. Ez a gondozott, fenyőfákkal szegélyezett sétány vezetett gr. Mikes Kelemen huszárezredes nyughelyéhez. Az egykori kegyhely ma már nincs meg, kopjafa jelzi a helyét.
    A Kripta-allé a zabolai Mikes-kastély parkjában. Ez a gondozott, fenyőfákkal szegélyezett sétány vezetett gr. Mikes Kelemen huszárezredes nyughelyéhez. Az egykori kegyhely ma már nincs meg, kopjafa jelzi a helyét.
  • Gróf Mikes Kelemen honvédezredes
    Gróf Mikes Kelemen honvédezredes

A kastély mögött felépített kriptában egykor két fiatal lelt nyughelyet: "Egyik a bájos gr. Mikes Mária, kit mennyegzője előtt ragadott el a kérlelhetetlen halál, másik gr. Mikes Kelemen 1848–49-i szabadságharcunk egyik kiváló hőse, e dicsteljes küzdelem egyik nemesebb véráldozata, ki úgy a nemzeti erő szervezésében, mint a csatatéren fényes érdemeket szerzett magának, s nagy szolgálatokat tett a hazának, sőt, ha idő előtt el nem vérzik, bizonnyal még nagyobb dolgokat, még fényesebb tetteket vitt volna végbe..."
Gróf Mikes Kelemen 1820. december 3-án Szé­ken született. Bé­csújhe­lyen végezte a katonai akadémiát. 1837 és 1841 között a 4. huszárezredben szolgált. Ki­lépése után birtokán élt. 1844-ben nősült, neje Mikó Róza volt. 1848. július végétől gróf Bet­hlen Gergellyel Kolozs­váron a Kossuth önkéntes lovascsapatot szervezte. Augusztus 23-tól csapata első századának főszázadosa, szeptembertől mint őrnagy a Kossuth-huszárok első osztályának parancsnoka. 1848. november 1-jétől ezredesi rendfokozatban a Kossuth-, vagyis a 15. Mátyás-huszárezred parancsnoka lett. Részt vett a Kolozsvár környéki harcokban, a Csucsai-szoros védelmében. Bem erdélyi hadjáratában mint a sereg egyik dandárának vezetője harcolt. 1849. január 21-én Nagyszeben ostrománál halt hősi halált.

Demeter Lajos–Kisgyörgy Tamás készülő, Életem, Háromszék – Boldog békeidők című kötetéből

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt vesz-e a december 1-jei parlamenti választásokon?







eredmények
szavazatok száma 188
szavazógép
2011-09-03: Roma szombat - Bokor Gábor:

Itthon próbálnak élni

Nagy port kavart az új munkatörvénykönyvvel együtt életbe lépett napszámostörvény. Voltak, akik úgy gondolták, ezzel rendeződik a napszámosok alkalmazásának kérdése, mások fölösleges, sem a munkáltató, sem az idénymunkások számára kedvezményt nem hozó intézkedésnek fogták fel. Amiben szinte mindenki egyetértett: a napszámostörvénnyel a törvényhozó az államkassza bevételi forrásait akarta növelni. Arra viszont nem gondolt senki, egyáltalán van-e jövője a napszámosmunkának? Van-e szükség egyre inkább gépesített világunkban szakképzetlen, kétkezi munkát vállaló dolgozókra? Mindkét kérdésre a zágoni Majlát Györgytől kaptunk választ. Egyszerűen fogalmazott: a napszámosra ma már szinte nincs szükség.
2011-09-03: Múltidéző - :

A híres anekdotázó tilinkóművész

Remenyik Kálmán, a székely tilinkós 1845-ben született. Ti­zen­nyolc éves korában árván ma­radt, és kemény munkával tartotta fenn magát. 1864-től a hidvégi egyes bírósághoz került írnoknak. 1866-ban behívták katonának. Szabadu­lása után visszatért munkahelyére, ahol az ír­noki állásból előléptették: 1870-ben Fel­ső-Fehér megye útbiztosává nevezték ki. Ebben a minőségében került később Sep­siszent­györgyre.