A vendégforgalom nőtt, a bevételek nem – foglalja össze röviden az idei nyarat a Háromszéki Panziók Egyesületének elnöke, Szabó Tibor. A héten megjelent országos és megyei statisztikák ugyan a tavaly idelátogatóknál húsz százalékkal több turistát jegyeznek, csakhogy ők két-három évvel ezelőtti árakon nyaralnak, miközben a vendégfogadók költségei egyre nőttek. Inkább népszerűségben gyarapodunk, bár még mindig nem megfelelő ütemben – állítják a panziótulajdonosok. A megkérdezettek véleménye megoszlik: a többség szerint sikeres volt a 2011-es esztendő, néhol azonban visszaesést tapasztaltak. Mindannyian úgy érzik, hogy a pénztelenség lassítja a fejlődést, ennek ellenére sokan előre tekintenek, terveznek, bővítik szolgáltatásaikat. Az egyedi próbálkozások mellett néhány általános szempont és tennivaló is megfogalmazódott.
Közös gond a szervezetlenség
– Az idén viszonylag sokan jöttek Magyarországról, kezdik felfedezni Háromszéket, de nagyon hiányzik a közeli repülőtér vagy az autópálya, rengeteg időt vesztenek az utazással, a többség lemarad Hargita megyében. A marosvásárhelyi repülőtér is elég messzi, a bukaresti szintén, és az nagyon drága is, pedig sokan jönnének repülővel, és szerintem akkor lesz itt igazi fellendülés, amikor ez lehetővé válik – mondja Szabó Tibor, aki szerint a másik gond a szervezetlenség. A vendéglősök például csak most kezdenek rájönni arra, hogy előnyös lenne összedolgozni a szállásadókkal, akik sokszor szintén csak külön-külön dolgoznak, pedig mindenki számára hasznosabb lenne az együttműködés. De még egy közös honlapot sem tudnak éltetni, pedig ma már ez nélkülözhetetlen, és érezhető is volt a hatása, amíg működött.
Elégedetlen az egyesületi elnök a hivatali segítségekkel is: a megyeszékhelyen és a megyeházán több turisztikai szakember dolgozik, ennek azonban nem látni nagy eredményét, a Tourinfo iroda eldugott helyen van – egy tájékoztató gomba a parkban jobban megtenné, egyetemistákat is be lehetne vonni a kiszolgálásba –, a rendezvényeken való részvétel sem kifizetődő, a drága szállodák és angol szórólapok helyett jobban fogna a konkrét segítség. Lehetne pályáztatni az idegenforgalomban érdekelteket is, ahogy a sportegyesületek, kulturális vagy civil szervezetek pályáznak támogatásért, ne csak reklámra, kiruccanásokra költsék a közpénzt – javasolja.
Nem ez az egyetlen ötlete: ki kellene emelni például azt, hogy a Szent Anna-tóhoz Háromszékről lehet felmenni, itt is érdemes szállást, vendéglőt, programot keresni, nem csak Hargita megyében. Régebbi gond a programok egymásra szervezése: vagy több is fut egyszerre, vagy semmi – ezeket is lehetne csoportosítani, jobban elosztani, hogy legyen, amit kínálni az érkezőknek. Mert van, aki tudja, hogy mit akar megnézni – a Békás-szorostól Szinajáig és a transzfogarasi útig terjed a kör –, mások idegenvezetőt kérnek, és egyre többen vannak olyanok is, akik csak aktív kikapcsolódást keresnek, például kerékpározni akarnak, amihez a Sepsi zöld út igen nagy segítség. Ebbe az irányba lehet előrelépni, általában a környezetbarát tevékenységek iránt nő az érdeklődés, ezekre hosszabb távon is lehet építkezni. De alulról kellene, mert a megyeháza felülről erőltetett ötletei nem nagyon váltak be – legalábbis a panziósok szerint. Mérleget nem nyár végén, hanem egész évre kell készíteni, így már kevésbé rózsás a helyzet, hiszen szilveszterre ugyan máris vannak jelentkezők, a tél és a tavasz azonban nem vonzó errefelé, hetekig konganak üresen a házak – összegezi az elmondottakat.
Az időjáráson múlik minden
A nyárral sem mindenki elégedett, Daragus Attila torjai polgármester és bálványosi vendéglőtulajdonos szerint június-júliusban a szokásosnál rosszabb volt a forgalom, csak az augusztusi hosszan tartó meleg javított a helyzeten.
– Az előző években június közepétől már 95–100 százalékos lefoglaltságunk volt, idén azonban jóval kevesebb, későn indult be az idény. Ide nem jeggyel jönnek az emberek, ha rossz az idő, nincs mihez kezdeni az erdőben, futnak haza – magyarázza. Az országos statisztikákat is kételkedve fogadja: hárommillió román állampolgár dolgozik külföldön és jön haza látogatóba, összeadhatják a külföldi autókat, de azok nem fizető vendégek, a szülőkhöz, rokonokhoz jönnek.
Erdővidéken elégedettek
Középajtán a Fekete Gólya Panziót működtető Gazdag Levente viszont elégedett az idén elért eredményekkel: nőtt az elszállásolt vendégek – köztük a Németországból és Olaszországból érkezettek – száma, egy svájci turisztikai ügynökséggel kötött szerződésnek köszönhetően pedig várhatóan az alpesi országból is több turistára számíthat.
A vendégek a honlapnak köszönhetően találják meg a panziót, de sokat jelent az elégedetten távozók által keltett jó hírnév is. Az esetek döntő többségében programot is kérnek, így nem érheti váratlanul az sem, ha gyalog- és biciklitúrára vagy a környező városokban és településeken való idegenvezetésre kérik fel. Mivel panziójuk kicsi, kényelmes körülmények közt csak hat helyet tudnak biztosítani, arra is fel kell készülniük, hogy a svájci vendégek érkezésekor a többi erdővidéki panzióval is egyeztessenek, együttműködjenek.
"A külföldi turisták nagyon igényesek, ezért jól kell tudni kiszolgálni őket. Fontos ez azért is, mert a legtöbben bizalmi alapon választanak úti célt, azaz figyelembe veszik az ismerősök által hallottakat is – csak oda mennek, ahol már valaki jól érezte magát. Az aktív pihenést keresik, mi pedig általában az Ajta pataka, Tekse pataka, Zalánpataka mentén szervezünk túrát, vagy éppen Kisbaconba visszük, hogy a vízimalmot meglátogassák" – mondotta Gazdag Levente.
Gróf Kálnoky Tibor vendégházai népszerűek a turisták körében – a sokat emlegetett gazdasági válság ellenére is időben le kell foglalni a helyeket, s az eltöltött éjszakák száma is magasabb, mint az elmúlt esztendőkben. Mindössze annyiban változtak a turisták szokásai, hogy nem előre rendelik meg a teljes ellátást, és kérnek minden elérhető programot, hanem a helyszínen választják ki, mihez lenne leginkább kedvük. A legtöbb vendég angol, de a vendégház igazgatói szerint ez nincs összefüggésben azzal, hogy Károly herceg évek óta visszajáró vendég. Sokkal inkább azzal magyarázható, hogy a hagyományos környezetet keresik. Bár a Kálnoky vendégházak több ország ügynökségével is kapcsolatban állnak, hozzájuk is a világhálón jelentkeznek be a legtöbben. Az a külföldi, aki Erdélyben töltené el szabadságát, és a programba beírja a Transylvania kifejezést, elkerülhetetlenül belebotlik a rusztikus vendégházakba.
A piac fejlődését Pál-Szilágyi Éva is érzi. A negyvenöt férőhelyes setétpataki panzióban már hét tábornak – közülük kettőt Brassó környéki román csoportnak – biztosítottak helyet, de még várják az okányi nyugdíjasok, majd egy nagyobb motorosklub tagjait is. A táborok zöme iskolás vagy vallási jellegű, különleges programot nem kérnek, hiszen idejük döntő többségét kézműves-foglalkozással és órák tartásával, a panzió közvetlen közelében töltik, de ha akad valami kívánságuk, segítenek megvalósítani. Kisbaconban nyolc vendéget tudnak elszállásolni. Tavasszal inkább brassóiak jöttek hétvégére szórakozni, nyáron viszont az anyaországból érdeklődtek többen. Ezek a vendégek általában maguknak szerveznek programot, tudják, honnan és hova szeretnének eljutni személygépkocsijukkal, Kisbacont pedig szálláshelyként használják. "Mindannak ellenére, hogy az erdelyiturizmus.hu és a ghidulturistic.ro honlapon is hirdetünk, nem ez a legfontosabb. A vendégnek leginkább az számít, hogy mit hallott valamelyik ismerősétől. Bizalmatlanok, mert nem kizárt, hogy a honlapon írtak nem fedik a valóságot, ezért előbb mások tapasztalatára kíváncsiak. Nekünk kedvezőek a visszajelzéseink, folyamatosan nő az érdeklődők száma, úgyhogy remélem, jövőre sikerül bővítenünk, fejlesztenünk, és még jobb körülmények közt tudjuk vendégeinket fogadni" – nyilatkozta Pál-Szilágyi Éva.
Telt ház Kovásznán
Jó idényt zárnak a kovásznai idegenforgalmi egységek. A szállodák teljes kapacitással működtek, a panziók foglaltsága is folyamatos volt – tudtuk meg a fürdőváros turisztikai információs irodájának munkatársaitól, Kopacz Zsuzsától és Tódor Esztertől. A szállodák szolgáltatását főként a kedvezményes vagy ingyenes üdülő- és kezelési jegyekkel érkező vendégek igénylik. Kivétel az ötcsillagos Clermont Szálló, ahol az olcsónak nem mondható, de minden igényt kielégítő szolgáltatásoknak nagy a keletje, az egész országból keresik a fizetőképes turisták.
Kovászna országszerte ismert fürdőváros, szinte minden megyéből jönnek a vendégek. A gyógykezelésre érkezők általában 18 napot maradnak, a panziók vendégei 10–12 napot üdülnek a városban. A panziós szállást választó vendégek közül sokan szeretnék igénybe venni a kezelőhelyek szolgáltatásait, ami elvileg lehetséges, de gyakorlati kivitelezése körülményes – vázolta Kopacz Zsuzsa. A tapasztalat az, hogy azok keresik fel Kovásznát, akik már hallottak az itteni lehetőségekről. Tévhitek azonban vannak. Sokan termálfürdőt keresnek, mások szabadtéri borvízfürdők iránt érdeklődnek. Ez utóbbi talán nagyobb látványosság lenne, mint maga a Pokolsár. Sokan megnézik Kovászna nevezetességét, később az irodában érdeklődnek – a látvány sokaknak csalódást hoz, többre, izgalmasabbra várnak – véli a szakember, azt is megjegyezve, hogy a forrongó iszapáron úszkáló szemét is sokszor visszatetszést kelt.
Július-augusztus folyamán sok külföldi is érkezett, főként németek, franciák, spanyolok, olaszok. Az izraeliek évtizedek óta megszokott, visszatérő vendégek. Az idegenek általában átutazók, körutakba iktatják a fürdőváros meglátogatását. Sokan az irodában kérnek útbaigazítást, még távolabbi célpontok – Gyimesek, Úz völgye – felől is érdeklődnek, legfőképp a szálláslehetőségek szempontjából. A szakember szerint sokan feketén is fogadják a turistákat.
Az általánosan jónak mondott idény ellenére elégedetlen a Banu mofetta-panzió vezetője, Gáll Norbert. Az egységben mofetta, gyógyfürdő működik, ami Kovásznán egyedivé teszi ezt a panziót. 2007 óta működik, 18 személy fogadására rendezték be, de ottjártunkkor egyetlen szoba volt foglalt. Az elmúlt tél telt házas volt, jó nyárra számítottak – reklámra költöttek, szerződéseket kötöttek, turisztikai ügynökségekkel állnak kapcsolatban, de mindez kevésnek bizonyult. A csoportosan érkező vendégek ellensúlyozzák a hiányt, például a Buzău-Vráncea ortodox püspökségen egy pap külön foglalkozik a nyaralások megszervezésével. A visszatérő zsidó vendégek is sokat nyomnak a latban, igényesek, de jó fizetők.
A kiadások csökkentése és a megfelelő személyzet biztosítása érdekében kihasználták a romák integrációját segítő program lehetőségeit. Két személyt alkalmaztak, fizetésüket két éven keresztül a program biztosítja, utólag az alkalmazónak semmi kötelezettsége nincs. Egyikük idősgondozói szakképesítéssel rendelkezik, a kezelőbázist felügyeli, társa karbantartással foglalkozik.
A gyermekek is jó vendégek
A zabolai Csipkés Panzióban nem panaszkodnak a látogatottság miatt, Finna Ágota ügyvezető szerint májustól augusztus végéig, iskolakezdésig tart a főszezon. Sokan előjegyzéssel érkeznek, ők általában visszatérő vendégek. A déli megyékből, Bukarestből jönnek a legtöbben, de vannak brassóiak is. Több gyermektábort is szerveztek, egy-egy heti német és román nyelvtanulás is volt, de a gyenge pénzügyi helyzet meglátszik: több osztályból toboroznak egy-egy csapatot. Külföldi csoportok is gyakran vendégeskednek itt, általában átutazóban, esetleg egy-két napot maradnak, hogy megismerjék Zabolát.
Összeállításunk szerzői: BOKOR GÁBOR, DEMETER J. ILDIKÓ, HECSER LÁSZLÓ
