Kibővítette a cseh kormány azon egykori csehszlovák állampolgárok körét, akik kárpótlásra lesznek jogosultak, amiért 1938-1939-ben és a II. világháború idején kényszerűen el kellett hagyniuk az akkor Prága fennhatósága alá tartózó Kárpátalját.
Karel Schwarzenberg kormányfőhelyettes és külügyminiszter a kormány tegnapi ülése után közölte: az új szabályozás szerint kárpótlásra jogosultak lesznek mindazok, akiket a müncheni szerződés és a régió Szovjetuniónak való hivatalos átadása közti időszakban (1938. szeptember 29. és 1945. június 29. között) elüldöztek akkori otthonukból. A 2009 őszén életbe lépett törvény eredeti szabályozása szerint csak azok kaphattak kárpótlást a Kárpátalján hagyott ingatlanjaikért, akiknek 1938. november 5-e és 1939. március 18-a között kellett elmenekülniük a térségbe bevonuló szovjet és magyar hatalom elől. A szűk időszak miatt mintegy kétszázan nem kerülhettek be a kárpótoltak jegyzékébe, ezért a jobboldali szenátorok egy csoportja tavaly az időszak kiszélesítését javasolta. A kormány határozata után a törvénymódosítás parlamenti jóváhagyása gyakorlatilag formalitás – vélekedett Schwarzenberg.
Csehszlovákia és a Szovjetunió a világháború után szerződést kötött Kárpátalja átadásáról a Szovjetuniónak. A dokumentum egyik fejezete leszögezi, hogy minden csehszlovák állampolgárnak, akinek 1939 után el kellett hagynia Kárpátalját, kárpótlás jár Prágától.
A Kárpátaljáról elüldözöttek a kilencvenes évek végén Podkarpatská Rus néven Csehországban szervezetet alapítottak, amely időközben feltérképezte a helyzetet és a kárpótlási igényeket. Josef Havel, a szervezet vezetője szerint a háború után az akkori pénzügyminisztérium felhívására jegyzék készült a kárpótlásra jogosultakról, amely mintegy 6300 nevet tartalmazott. Az 1948-as rendszerváltás után az ügy egy időre elaludt, majd 1959-ben az akkori csehszlovák kormány rendeletet adott ki, amelyben szűkítette a kárpótlásra jogosultak körét.